Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
84 A. I. PUSKÁS zet, Anglia támogatja a magyar területi igényeket. 5 Gsáky 1938. szeptember 16-i feljegyzése szerint uta-itották a berlini magyar követet, hogy közölje Göringgel: néhány héttel azelőtt mindent előkészítettek, hogy komolyan ráirányítsák az angol kormány figyelmét a magyar kérdésre.6 1938. szeptember 16-án este a japán kormány határozottan kijelentette, hogy támogatja a német birodalmat. Németország helyzetének megszilárdulását nagymértékben elősegítette az Egyesült Államoknak az a nyilatkozata, hogy nincs érdekelve a csehszlovák kérdésben, az események alakulására döntő befolyást azonban Chamberlain és Hitler alkuja gyakorolt.7 Szeptember végén már többé-kevésbé világos volt, hogy a Szudéta területeket Németországhoz csatolják. A horthysta diplomáciát azonban aggasztotta az, hogy a magyar igényeket esetleg figyelmen kívül hagyhatják: ezért komoly diplomáciai tevékenységbe kezdett, hogy kipuhatolja a burzsoá kormányok állásfoglalását az események várható kimenetelét illetően. Az első fázisban a berlini lengyel követ révén tudomást szereztek arról, hogy Hitler még akkor sem garantálja Csehszlovákia határait, ha a csehek mindenben teljesítik is a német követeléseket, mielőtt a magyar és lengyel igényeket ki nem elégítették volna.8 Hasonló álláspontot foglalt el Mussolini és Ciano, amit ugyanezen a napon közöltek a római angol követtel.9 A helyzet ilyen átalakulása bizonyos mértékben megnyugtatta a magyar politikusokat. Annál is inkább, mert a berlini lengyel követ Hitlerrel folytatott beszélgetésében támogatta Magyarország követelését Kárpát-Ukrajna annexiójára és a közös lengyel—magyar határ megteremtésére, ami szerinte a „bolsevizmus elleni védelemhez szükséges".1 0 1938 szeptemberében még sem Németország, sem Olaszország nem volt biztos a Szudéta terület megszerzésében, helyesebben a csehszlovák kérdés békés úton való „megoldásában". Ezért előkészületeket tettek a fegyveres összecsapásra. Magyarország készséggel csatlakozott a Csehszlovákia elleni katonai támadás tervéhez. Szeptember 23-án Rómából titkos értesítést küldtek Magyarország külügyminiszterének, Kánya Kálmánnak, hogy Olaszország ellátja Magyarországot fegyverrel — többek között repülőgépekkel — a Csehszlovákia elleni támadás céljából.1 1 1938. szeptember 27-én Sztójay Döme berlini magyar követ Göringgel folytatott beszélgetésében megerősítette, hogy Magyarország kész résztvenni a Csehszlovákia elleni fegyveres támadásban.1 2 Nézeteltérés csak abban volt, hogy mikor avatkozzék be Magyarország; Németországgal egyidejűleg, vagy pedig később. Ribbentrop ragaszkodott 6 IDA. f. 323. op. I. d. 20. 1. 1. 6 OL. KÜM. Ites. Pol., 825, 1938. 3. 1. A dokumentum szövege megjelent : „Magyarország és a második világháború". Az iratokat összegyűjtötte és a bevezető tanulmányokat írta: Ádám Magda, Juhász Gyula, Kerekes Lajos. Brest, Kossuth Könyvkiadó. 1959. 128—129. 1. (Tov. Titkos diplomáciai okmánvok. . .) 7 OL. KÜM. Res. Pol. 848. 17a, 1938. 3. 1. 8 OL. KÜM. Res. Pol. 872. 17a, 1938. 1. 1. 9 OL. KÜM. Res. Pol. 887. 17a, 1938. 1. 1. 10 OL. KÜM. Res. Pol. 872. 17a, 1938. 1. 1. 11 OL. KÜM. Res. Pol. 911. 7a, 1938. 3. 1. Ezt és néhány más kérdést részletesen tárgyalja cikkeiben Bánki György (Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idejéről [1937 — 1939] Századok, 1959. 1, 2—4. sz.), s az Ádám Magda, Juhász Gyula, Kerekes Lajos szerkesztésében megjelent dokumentum kötet (Magyarország és a második világháború) előszava; ezért ez a cikk csak érinti a problémákat. 12 OL. KÜM. Res. Pol. 905. 7a, 1938. 3. 1.
