Századok – 1961
Tanulmányok - Ember Győző: Magyarország XVI. századi külkereskedelmének történetéhez 1
MAGYARORSZÁG XVI. SZÁZADI KÜLKERESKEDELMÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ 3 A korunkra maradt két kötet egyikében a pozsonyi és az óvári csoportnál működött kincstári ellenőröknek a naplói vannak, mind a behozatalról, mind a kivitelről, Óvár kivételével, ahol csak kivitelről szólnak a naplók. A másik kötetben a nagyszombati és a szempci csoportnál működött kincstári harmincadosoknak a naplói vannak, csak a kivitelről, behozatalról itt nincs tudomásunk. Az első kötet Posel — vagy amint ő magát latinos formában nevezte: Pesellius — Pál naplója, aki 1538 óta volt a pozsonyi magyar kamara által kiküldött kincstári ellenőre a Mária özvegy királyné kezén levő harmincadjövedelmet kezelő harmincadosoknak. Három helyen voltak fiókellenőrei: Sopronban Nesner Ferenc, Nezsiderben Amschelperger Rupert, Zarándfalván pedig Täxel Lajos. A helyszínen vezetett ellenőri naplókat letisztázták, úgy terjesztették az elszámolás alkalmával a pozsonyi magyar kamara elé, amelynek számvevősége fölülvizsgálta őket, amit a rájuk vezetett feljegyzések is tanúsítanak. A másik kötetben 3 füzet tartalmazza a harmincadosi naplókat. Az első füzetben két napló van. Az egyik Francisci Tamás nagyszombati harmincadosé, a másik a neki alárendelt Zwykow Vencel szakolcai harmincadosé. A második füzet Szentábrahámi Péter szempci harmincados naplója. A harmadik pedig 1542. március 7-ig Lerchenfelder György, majd annak halála után utóda: Szőllősy János pozsonyi harmincados naplóját tartalmazza. Ezek a füzetek is a helyszínen vezetett naplókról készült tisztázati példányok, amelyeket elszámoláskor ugyancsak a pozsonyi magyar kamara elé terjesztettek, a kamarai számvevőség megjegyzései rajtuk is olvashatók.5 * A fentiekben ismertetett naplók történeti-statisztikai feldolgozásán évek óta dolgozom dr. Baraczka István kartársammal, a Fővárosi Levéltárnak a vezetőjével. A naplók provenienciájának a tisztázása után a következő kérdés, amely felmerült, az volt, hogy mennyiben tükrözik Magyarország teljes, vagy ha nem is teljes, legalább a nyugat felé irányuló egész külkereskedelmi áruforgalmát. A 19 harmincadhely ugyanis, amelynek külkereskedelmi áruforgalmáról a naplók tanúskodnak, mind Magyarország nyugati részén, a magyar-osztrák és a magyar-morva határ közelében feküdt, rajtuk keresztül a nyugat felé irányuló külkereskedelmi áruforgalom, illetve annak egy része bonyolódott le. Feleletet adni erre a kérdésre nagyon nehéz, a szükséges adatok ugyanis nem állanak rendelkezésre. Azt meg tudjuk mondani — bár azt sem teljes pontossággal —, hogy 1542-ben Magyarországon a fennmaradt naplókban szereplő 19 harmincadhelyen kívül milyen más helyeken szedtek még harmincadot, azaz merre másfelé volt még külkereskedelmi áruforgalom, a tekintetben azonban, hogy ennek a másirányú forgalomnak mekkora volt a volumenje, kénytelenek vagyunk visszakövetkeztetéseken alapuló feltevésekkel megelégedni. 6 A naplók eredetileg a pozsonyi magyar kamara számvevőségének az iratai között voltak. Amikor onnan — valószínűleg a XIX. sfcázad első felében — kiselejtezték őket, egy magángyűjtőnek a gyűjteményébe kerültek, amit utóbb a Magyar Nemzeti Múzeum meg vásárolt. így jutottak a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárába, majd onnan a Magyar Országos Levéltárba. 1*
