Századok – 1961
Vita - Barta István: Ki írta Kölcsey „Wesselényi védelme” című munkáját? 720
VITA KI ÍRTA KÖLCSEY „WESSELÉNYI VÉDELME" CÍMŰ MUNKÄJÄT? E sorok írója 1959 folyamán a Századok hasábjain nagyobb tanulmányban foglalkozott Kölcsey politikai pályája első szakaszának problémáival.1 Tanulmánya keretében megvizsgálta Kölcsey korai politikai írásait is, igyekezett tisztázni keletkezésük történeti körülményeit, s velük kapcsolatban több lényegbevágó, a politikus Kölcsey eddigi értékelését nem egy részletben jelentősen módosító megállapítást tett. Rámutatott arra, hogy a Kölcsey-kutatás jelentős eredményeit történeti-politikai vonatkozásban az elvi értékelés kereteinek helyes felvázolása mellett a kritikai igényesség hiánya és egyes évszázados hibák, félreértések, megalapozatlan megállapítások átvétele rontja le napjainkban is, és más példákra is hivatkozva hangoztatta, hogy legalább a politika területén is tevékenykedő irodalmi egyéniségekkel kapcsolatban mennyire szükséges lenne a történészek és az irodalomtörténészek szorosabb együttműködése, s egymás munkáinak már készületi szakaszukban való megismerése. A tanulmány megállapításainak irodalomtörténészek részéről azóta nem volt visszhangja, s nem látszik hatásuk Kölcsey Összes Műveinek új, 1960-ban megjelent kiadásán sem.2 Az új kiadás II. kötete tartalmazza a politikus Kölcsey műveit. A kötet, a korábbi teljes kiadások anyagát kibővíti Kölcsey országgyűlési és megyei tevékenységének számos új dokumentumával, helyesbít, pontosabbá tesz néhány dátumot is, egészében azonban nem jelent előrelépést a korábbi kiadásokkal szemben, mert teljességgel hiányzik belőle az, ami az ilyen népszerűnek szánt kiadások használhatóságának szükséges előfeltétele: az egyes darabok történeti körülményeinek megvilágítása, s a szövegekben magyarázatot igénylő utalások megmagyarázása. Az 1830-as évek politikai problémái az első Kölcsey-kiadás olvasói számára még az élő valóságot jelentottók, magyarázgatásukra nem volt szükség; az idő teltével azonban egyre inkább homály borult rájuk, történelemmé váltak, s ma, ötnegyed évszázad után a nem szakember olvasó megfelelő magyarázatok hiányában nem érzi már e problémákat, s nem érti jelentőségüket. Ezt a hiányt nem pótolhatja a sajtó alá rendezőknek ismételt utalása a készülő, vagy csak tervezett kritikai Kölesey-kiadásra. Kölcsey munkái eddig már jónéhány teljes ós még több szemelvényes kiadásban láttak napvilágot; a kritikai kiadást megelőző újabb teljes kiadást korlátozott könyvkiadási viszonyaink között — az esetleges kiadói számításon túlmenően — csak az indokolhatta volna, ha az új kiadás nemcsak mennyiségileg, hanem minőségben, használhatóságban s a kritikai szempontok érvényre juttatásában is jelentősen felülmúlná a korábbi kiadásokat. Nem lévén célunk az új Kölcsey-kiadás kritikai ismertetése — a fentieket is elsősorban a történész irigysége mondatta velünk az irodalomtörténészek jóval nagyobb közreadási lehetőségei láttán —, az elmondottakkal inkább csak súlyt kívántunk adni annak a megállapításunknak, amelynek bizonyítása a továbbiakban vizsgálódásaink tárgyát fogja képezni. Ez a megállapítás az új Kölcsey-kiadás forgatása közben született meg, s a Kölcsey-irodalomnak egy olyan tévedésére hívja fel a figyelmet, amely elkerülhető lett volna, ha az új kiadás közreadói a régi, sokszor napvilágot látott szövegek puszta átvétele helyett a szövegek tartalmi megértésére, majd az olvasóval való megérttetésére is törekedtek volna. Mert ha ezt megtették volna, feltétlenül rá kellett volna jönniök, hogy a „Báró Wesselényi Miklós védelme" című nagy terjedelmű irat, amely 1 Kölcsey politikai pályakezdete. Századok 1959. évf. 252—302. 1. 2 Kölcsey Ferenc Összes Művei. I—III. köt. Szépirodalmi Könyvkiadó. Bpest, 1960. Sajtó alá rendezte Szauder Józsefné és Szauder József.