Századok – 1961

Vita - Barta István: Ki írta Kölcsey „Wesselényi védelme” című munkáját? 720

KI ÍRTA KÖLCSEY ..WESSELÉNYI VÉDELME" С. MUNKÁJÁT? 721 a több mint 1000 oldalnyi II. kötetbon közel 400 oldalt tesz ki, ebben a formájában nem lehet Kölcsey alkotása! S ha erre rájönnek, nyilván mellőzik a terjedelmes védőirat közlését, megeiégszenek helyette az első Kölcsey-kiadásokban közreadott, jóval kisebb terjedelmű, hiteles Kölcsey-szöveggel, tisztáznak egy csaknem évszázados súlyos irodalomtörténeti tévedést, s ami szintén nem elhanyagolható szempont, megtakarítanak vagy 13 ívnyi terjedelmet egyéb, kiadásra valóban érdemes munkák számára. Ismeretes, hogy a védőirat rövidebb, hitelesnek tekinthető szövegét először Toldy Ferenc adta ki 1861-ben, Kölcsey összes munkái 2. kiadásának VIII. kötetében,3 a Szilágyi Sándor tulajdonában volt eredeti kéziratból. Ennek a szövegnek a hitelességét — mint alább látni fogjuk — Kölcsey levelezése is igazolja. Innen adta ki újból Ráth Mór 1874-ben,4

majd 1886-ban, s az irodalomtudomány ezt tekintette a Kölcsey által készített védőiratnak mindaddig, míg 1876-ban Jakab Elek sajtó alá nem rendezte és az ismert műkedvelő történetbuvár K. Papp Miklós ki nem adta Wesselényi hűtlenségi perének teljes iratanyagát.5 Ebbe a peranyagba ugyanis a maga helyén, a bíróság illetékességét, a vádlott tettének minősítését stb. illető szóváltások, allegációk után be van iktatva az alperes úgynevezett „derekas, velős védelme", amely már a vád minden részletére kiterjedve, érdemben is válaszol a vádirat egyes állításaira. Jakab Elek volt az, aki a kiadvány történeti bevezetésében természetesnek vette, hogy Wesselényi védője a régi barát, Kölcsey volt, s hogy a pörbe iktatott hatalmas védőirat, amelyben valóban felismerhetők a rövidebb, hiteles Kölcsey-védőirat elemei, teljes egészében Kölcsey alkotása. „Ama remek védőirat ugyanis — írja történeti bevezetésében —, mely a mű 87-ik lapjától a 306-ig terjed, s amely a bűnper legragyogóbb momentumát teszi, a vádlott egyenes kérésére lón a fényes nevű költő és szónok által készít ve. E mű, a művészi alakot úgy, mint mesteri technikáját, a védelmi és támadási érvek belső elrendezését és logikáját, mint a rhetorikai formák és Kölcsey erős dialectikája hatalmas érvelését tekintve: egyike ama classicus vtdbeszédeknek, aminőket nem nagy számban bír politikai irodalmunk."6 Ezután összehasonlításokat végez a két szöveg között — a Ráthfóle 1874-i kiadás alapján; egybeveti a két szöveg terjedelmét, megállapítja a fejezetek sorrendje közötti különbségeket s rámutat, hogy a rövidebb változat fejezeteinek sorrendje ellentétben áll a régi magyar pervitcl szabályaival, mert benne a perfolyam elejére tartozó tárgyak a szöveg végén kerülnek kidolgozásra stb. „De — folytatja tovább — a tárgyfelosztás, feldolgozás és az alak is a kettő közötti nagy különbségre mutat. A Ráthféle közlemény száraz, itt-ott darabos, mintegy első odavetett tervezés, míg az[zal], amit e bűnperben vesz az irodalom, egy a tartalomnak a kiilformával teljes összhangját bizonyító, az alkotás kerekdedségével és szabatosságával bevégzettséget egyesítő, az irálygazdag változatosságában és szépségében szinte culmináló művel bírand." Ezután összegezi véleményét : a Ráth—Toldy féie változat „Kölcseynek csak előkészületi jegyzése volt derekas védiratához", amelynek egyes részeit az író már elsőre részletesebben is kidolgozta, s ezeket a részeket a végleges kidolgozáskor már változatlanul illesztette be a szövegbe. Az elsőnek is megvan a becse, a második azonban Kölcsey igazi védőirata, s megjelentetése nagy nyeresége a jogtörténeti irodalomnak. Jakab véleménye a szakirodalomban nem talált ellenzésre, s ettől kezdve az új kiadásokba már a Jakab-féle szöveg került be, s a feldolgozások is ezt a szöveget emlegették, idézték, ha Kölcsey védőiratáról szóltak. Kölcsey összes munkáinak új kiadásába7 Angyal Dávid 1887-ben már minden aggály nélkül ezít a szöveget iktatta be. Ebből vesz át tekintélyes, több ívre terjedő részleteket az eddigi legnagyobb, de gyenge színvonalú Wesselényi-életrajz szerzője, Kardos Samu is;8

szerinte Kölcsey „olyan védelmet iktatott be Wesselényi érdekében, mely hosszú s talán örök időkön át ragyogó mintaképe lesz az ő fényes elméjének, mély tudásának és páratlan lelkiismeretességének". Pompéry Aurél Wesselényi pőrét ismertető munkájában már kétely nélkül úgy beszél Kölcseyről, 3 Kölcsey Ferenc Minden Munkái. 2. bővített kiadás. VIII. köt. Pest, 1861. 1—119. 1. ' Kölcsey Ferenc országgyűlési naplója és Wesselényi védelme. Budapest, 1874. 6 B. Wesselényi Miklós bűtlenségi bűnpere. Történeti bevezetéssel. Az eredeti példányok egyikéből sajtó alá rendezte Jakab Elek. Kiadja K. Papp Miklós. Kolozsvártt, 1876. 81. m. 2. kk. 1. — Itt jegyzem meg, hogy Jakab E. a Wesselényi birtokában volt „eredeti" példányból közli a vádiratot. Véleményem szerint azonban eredetinek azt a példányt kell tekintenünk, amelyet Wesselényi védője a királyi Táblán benyújtott és a pörbe beiktattatott. Minden egyéb példány csak erről, vagy az esetleges fogalmazványról készült másolat lehet; ezekről további másolatok készültek, s ma közgyűjteményeinkben és a családi levéltárakban Wesselényi pöriratainak számos teljes vagy részleges másolata található. ' Kölcsey Ferenc Minden Munkái. 3. bőv. kiad. I—X. köt. Bpest, 1886—87. (A „Wesselényi védelme" a VIII. kötetben van.) 8 Kardos Samu : Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. I. köt. Bpest, 1905. 418. s köv. 1.