Századok – 1961
Közlemények - Karsai Elek–Szinai Miklós: A Weiss Manfréd-vagyon német kézbe kerülésének története 680
A WEISS МАЭТГ RÉD-VAGYON NÉMET KÉZBE KERÜLÉSÉNEK TÖRTÉNETE 707 Himmlertől visszaérkezett, — ez kb. júniusban, vagy júliusban lehetett, — én elvittem őt a vádlotthoz. Ezen a megbeszélésen Becher közölte, hogy Himmlertől milyen üzenetet hozott. Előadta, hogy Berlinben azt a megbízást kapta: vegye rá a vádlottat, hogy a magyar kormánynak úgy referálja ezt az ügyet, hogy a kormány is fogadja el a Chorin és családja, valamint az SS között létrejött megállapodást, "ügy emlékszem, hogy három-négy nap múlva újból meglátogattuk a vádlottat, aki akkor azt válaszolta, hogy a magyar kormánynak nem áll módjában ezt a megállapodást tudomásul venni. Egyben kérte azt, hogy Himmler fogadja őt ebben az ügyben. Én telefonon erre Himmlert felhívtam és közöltem vele Imrédy kérését, de Himmler, — bár hajlandónak mutatkozott arra, hogy a vádlottat ebben az ügyben fogadja, — azt mondotta, hogy ne most mindjárt menjen Imrédy Berlinbe, hanem később, még pedig amiatt, mert neki (Himmlernek) két-három hetes, vagy esetleg hosszabb ideig tartó szolgálati útra el kell távoznia Berlinből. Imrédy időközben lemondott és ezért nem került sor erre a tárgyalásra. Imrédy lemondását én egyáltalán nem forszíroztam ki. A Weiss Manfréd-gyár üzemeivel az SS-пек az volt a célja, hogy a gyárat fenntartsa és, — amennyire csak lehetséges a háborús erőfeszítés fokozásának programjába beállítsa. Arról egyáltalán nem volt szó, hogy a gyár felszerelését Németországba szállítsák ki. . . (Ugyanott) 9. 1945. november 14. — december G. Jegyzőköny Kurt Bechernek1 a magyar politikai rendőrségen tett vallomásáról Készült Budapesten 1945 óv november hónap 14. napján gyanúsított 2 elleni bűnügyében.3 1 Kurt A. Bechert 1945. május 18-án a III. USA hadsereg „CIC Detachment 80" elnevezésű alakulata vette őrizetbe Weisseubachban, majd 1945. május 23-án Natternbergben, az 5. sz. internálótáborban helyezték el. Az 1945. július 5-i amerikai kihallgatási jegyzőkönyv fontosabb adatai: Becher 1934-ben szavazott először az NSDAP-re, 1937 óta tagja az NSDAP-nek, 1934—1945-ig az Általános SS (Allgemeine SS), legmagasabb rangja SS Unterscharführer volt, 1939—1945-ig a Wafl'en SS tagja, itt legmagasabb rangja SS Standartenführer. A jegyzőkönyv megállapítja, hogy „Becher egyetlen jelentékeny ténykedése Budapesten volt, ahol 1944 márciusától decemberéig a HSSPF-hez (Höhere SS u. Polizeiführer) lett vezényelve," továbbá Becher „azzal volt megbízva, hogy zsidó vagyont szállítson ki Magyarországról". Becher kihallgatása során hivatkozott, arra, hogy 1944 aug.—1945. febr.-ig Svájcban többször tárgyalt a zsidó menekültek bizottságának képviselőivel ós hogy „több zsidónak segített Magyarországból Portugáliába kerülni". Becher felmutatott egy levelet, amelyet Dr. Schweiger, a „Jewish Agency" Tanácsának és az „Ischud Poole Zion — Hitachdut" („Zionistisch-Sozialistische Weltvereinigung") Központi Tanácsának tagja írt alá és amely levél igazolja, hogy Becher a zsidóság érdekében fejtett ki tevékenységet. (Schweigert Becher hozta ki a mauthauseni koncentrációs táborból.) — Becher amerikai kihallgatásán csak a Magyarországról kiszállított zsidó vagyon ügye került szóba; az amerikai katonai nyomozó szervek előtt akkor még feltehetően nem volt ismeretes Kurt Becher magyarországi szerepe, amely nemcsak a WM-tranzakcióra korlátozódott. Hivatalosan az SS budapesti felszerelési törzskarának a vezetője volt, de ő vezette egész Magyarország evakuálását, azaz kifosztását is. Bechernek a magyarországi zsidók elleni német akciókban betöltött vezető szerepéről, az Eichmann-Kommandóhoz való viszonyáról Kaltenlírunner, Himmler helyettese és maga Kurt Becher a következőket vallotta: Kaltenbrunner: „Ami Becher személyét illeti, kissé korábban kell kezdeni. Himmler az ő közreműködésével hajtotta végre legborzalmasabb cselekedeteit. Becher és a magyarországi és svájci JOINT Comíttée közvetítésével előbb hadi felszerelési anyag, később nyersanyag, végül deviza ellenében szabadított ki zsidókat. Én hírszerző csoportom útján szereztem tudomást ezekről a műveletekről, tiltakoztam is azonnal ellenük, nem Himmlernól, ami teljesen felesleges lett volna, hanem Hitlernél. Ettől a pillanattól kezdve, Himmler már elvesztette Hitlernél személyes hitelének jó részét, mert ez a ténykedése alkalmas volt arra, hogy a Keich tekintélyét a külföld előtt aláássa. Tudom, hogy Becher tanú Nürnbergben van. nagyon kérem ezért Ügyész úr szembesítesse velem. Ennek a tanúnak a segítségével bebizonyíthatom a világ előtt, hogy kezdve a magyarországi Weiss Rt. birtokbavételével egészen a mai napig Himmler, Pohl és Becher, valamint a svájci és a magyarországi bizottságok hajtották végre ezeket a műveleteket és én ezeket az eljárásokat elleneztem." Becher: ,,1944 szeptember közepe és október közepe között kieszközöltem Himmler SS Reichsführernél az alábbi parancsot 2 példányban, mely példányok egyike Kaltenbrunnernek, másika Pohl SS. Obergruppenführernek szólt, s mely parancs harmadik példányát én kaptam meg: „Azonnali hatállyal megtiltom a zsidók minden féle pusztítását. Elrendelem ezzel szemben, hogy a beteg és legyengült személyeket vegyék gondozásba. Személyesen teszem felelőssé Önöket" — itt nyilván Kaltenbmnnert és Pohl-t értette — „még abban az esetben is. ha az alárendelt szervek nem tartanák be szigorúan ezt az utasítást." „Személyesen vittem Pohl példányát Berlinbe a hivatalába, Kaltenbrunner példányát berlini titkárságán adtam át." (Procès des grands criminels de Guerre devant le Tribunal Militaire International Nuremberg 14 novembre 1945 — 1-er octobre 1946. — Tribunal Militaire International Nuremberg. 1947. — NI. kötet 345. 1. — (Becher vallomása uo. PS 3762 [USA 798] XI. kötet 343. 1.) Kurt Bechert az amerikai katonai hatóságok 1945 őszén kiadják a magyar államrendőrségnek, ahol a politikai rendészeti osztály 1945. november 14. — december 11-ig folytatólagosan kihallgatta. a Kurt Becher 24 oldalas kihallgatási jegyzőkönyve két iratjegyzékben található. Az első iratjegyzéket — benne a jegyzőkönyv 1—9. oldala — 1945. november 14-én töltötték ki és üresen hagyták ezt a rovatot („ki ellen folyik a bűnügy?") A második iratjegyzéket — a vallomás 10—24. oldala — 1945 december 11-én állították ki. * Következik a kihallgatási jegyzőkönyv előrenyomtatott szövege (figyelmeztetés a hamis tanúzás következményeire), majd utána Kurt Beeher személyi adatai találhatók. (Az egyetlen lényeges eltérés az 1944-es adatoktól az. hogy itt ág. ev.-nek vallja magát.)
