Századok – 1961

Tanulmányok - Ember Győző: Magyarország XVI. századi külkereskedelmének történetéhez 1

2 EMBER GYÖZÖ Az első csoportba sorolhatjuk Pozsonyt és Pozsonynak a Dunától északra fekvő két leányhelyét: Stomfát és Gajárt. E csoport behozatali vámjövedelme, valamint kiviteli vámjövedelmének a fele Mária özvegy királynénak, I. Ferdinánd nővérének volt elzálogosítva. A csoport kiviteli vám jövedelmének a másik felét már az úralkodó, I. Ferdinánd'élvezte, s a pozsonyi magyar kamara kezelte. A csoport harmincadhelyein az özvegy királynénak és a pozsonyi magyar kamarának egyaránt voltak harmincadosai. A pozsonyi magyar kamara az özvegy királyné harmincadosai mellett ellenőröket tartott. A pozsonyi csoportnál a pozsonyi magyar kamara harmincadosainak és az özvegy királyné tisztviselői mellé rendelt ellenőreinek a naplói egyaránt fennmaradtak. Az özvegy királyné harmincadosainak a naplóiról nem tudunk. A második csoportba sorolhatjuk Pozsonynak a Dunától délre fekvő leányhelyeit: Oroszvárt, Jándorfot, Zarándfalvát, Nezsidcrt, Sopront és 4 fiókhelyét (Rusztot, Szentmártont, Rákost és Meggyest), valamint Óvárt. E csoport behozatali vámjövedelme, továbbá kiviteli vám jövedelmének a fele Mária özvegy királynénak volt elzálogosítva. Ez a tény kapcsolta össze a Dunától északra fekvő, előbb említett pozsonyi csoporttal. Egyébként attól már szervezetileg különvált, aminek az volt az oka, hogy a csoport kiviteli vámjövedelmének a másik felét, amit I. Ferdinánd már ugyancsak visszaszerzett, nem a pozsonyi magyar kamarának, hanem az alsóausztriai kamarának a harmincadosai kezelték. A csoport főhelye 1542-ben már inkább Óvár volt, annak ellenére, hogy itt behozatali vámot nem szedtek. Ellenőröket az özvegy királyné harmincadosai mellett az óvári csoportnál is a pozsonyi magyar kamara tartott, ez a tény még ugyancsak egybekapcsolta a különben egymástól elkülönülő pozsonyi és óvári csoportot. Az óvári csoportnál csak a pozsonyi magyar kamara ellenőreinek a naplói maradtak fenn, az özvegy királyné és az alsóausztriai kamara harmincadosainak a naplóiról nincs tudomásunk. A harmadik csoportba sorolhatjuk Nagyszombatot és Szakolcát 3 fiókjával: Szenicével, Sas várral és Holiccsal. A csoportnak Nagyszombat volt a főhelye. Korábban ehhez a csoporthoz tartozott Szempc is, 1542-ben azonban már önálló volt.3

Szempcnek fiókhelyei ekkor még nem voltak. Sem a nagyszombati csoportnak, sem pedig a szempci hivatalnak a behozatali vámjövedelméről nincs tudomásunk, azt kell feltételeznünk, hogy behozatali vámot ezeken a helyeken — Óvárhoz hasonlóan — nem szedtek. A kiviteli vám jövedelemnek a fele e helyeken az ország egyik leggazdagabb főurának, Thurzó Eleknek volt elzálogosítva. A kiviteli vám jövedelemnek a másik felét4 az uralkodó már Thurzó Elektől is visszaszerezte, s azt — minthogy ezek a harmincadhelyek mind a Dunától északra feküdtek — a pozsonyi magyar kamara kezelte. A pozsonyi magyar kamara harmincodasosainak a naplói fennmaradtak, Thurzó Elek harmincadosainak a naplóiról nem tudunk. Ugyancsak nem ismerjük a Thurzó-féle harmincadosok mellé rendelt kincstári ellenőröknek a naplóit, ha ugyan egyáltalában voltak kincstári ellenőrök ezek mellett a harmincadosok mellett. 3 Az önállósulás már korábban megtörtént. 4 Csupán az úgynevezett „alsó" országrészekből, azaz a Székesfehérvár—Esztergom vonaltól keletre és délre eső területekről szállított áruk egész harmincadját szedték a király harmincadosai, nemcsak a szempci és a nagyszombati, hanem az óvári és a pozsonyi csoportoknál is.