Századok – 1961
Tanulmányok - Ránki György: A római hármas egyezmény és a német külpolitika 645
A RÓMAI HÁRMAS EGYEZMÉNY ÉS A NÉMET KÜLPOLITIKA 659 tckkel kötendő szerződést. A német—magyar politikai tárgyal ások tekintetében 1934 februárjában Gömbös Hitlerhez intézett újabb levele a legfontosabb esemény. A levél a magyarországi német kisebbség helyzetével foglalkozik. A kérdés felvetését az tette szükségessé, hogy a németek egyre gyakrabban indokolták a magyar revíziós törekvésekkel kapcsolatos nem egyértelmű állásfoglalásukat a magyarországi német kisebbség kedvezőtlen helyzetével. Gömbös levelében határozottan állást foglal a magyar imperializmus önálló célkitűzései érdekében. Hangsúlyozza, hogy „egy erős magyar állam a Kárpát medence történelmi határaira alapulva nemcsak kimondottan német érdek, de abszolút szükségesség is, mivel csakis egy erős Magyarország tudja a velünk ellenséges népek jogtalan követeléseit féken tartani." Majd így folytatja: „Nemzeti tulajdonságaira alapozva, kedvező települési körülményeire támaszkodva a magyar nép csakis történelmi határain belül valósíthatja meg történelmi misszióját, ha a magyar elem vitathatatlan hegemóniával bír és állama teljes szuverenitással uralkodik. Megcsonkított, gazdasági forrásaitól elszakított területen nem elég szoros kormánygépezettel, politikai antagonizmustól háborgatva a magyar nemzet sohasem lesz képes célkitűzéseit a Dunamedencében megvalósítani és nem képes Németország számára sem azt a barátságot nyújtani, melyet az a Duna völgyében igényel."4 9 Mindezen okokra hivatkozva kéri Hitlert, szüntesse meg a magyarországi németség közti agitációt és működjenek együtt az utódállamokban is. Ha Gömbös levele nem is, az egyre sűrűsödő olasz—osztrák—magyar tárgyalások, Suvich olasz külügyminiszter budapesti, látogatása feltétlen meggyőzték Hitlert, hogy az adott helyzetben távolról sem opportunus a magyarországi német kisebbség kérdéseit túlságosan kiélezni és evvel az olasz befolyást tovább növelni. Suvich látogatása 1934. február 21. és 23. között egyébként is már a római megállapodások közvetlen előzményét képezte.5 0 Erre annál is inkább lehetőség nyílott, mert Dollfuss pár nappal későbbi puccsa, az osztrák munkásosztály leverése, eredménnyel járt. Az osztrák munkásmozgalom szétverése természetesen Hitler egyetértésével is találkozott, mégis a dolgok ilyen fordulata, az olasz befolyás növekedése Ausztriában — hiszen a munkásmozgalom véres elnyomása után nem maradt az országban olyan politikai erő, mely képes lett volna ellenállni a német fasizmus nyomásának, így Dollfuss méginkább rászorult Mussolini támogatására — egy Németország nélküli dunai egyezmény létrejötte Berlin haragját és aggodalmát váltotta ki. Ezt csak részben enyhítették azok a 49 Doc. on Germ. For. Pol. С. II. 478. „. . . A strong Hungary, firmly anchored upon its historic Territory in the Carpathian Basin is from the point of view of the Reich German interest as well, an absolute necessity, for, only a strong Hungarian state can succesfully keep down the unjust aspirations of the peoples hostile to us." „Based on its national virtues and favored by the geographic location of its area of settlement, the Hungarian nation can accomplish this historic mission only within the historic boundaries of the Hungarian state and perform it completely only if the Hungarian element has uneon tester! hegemony within this realm and the sovereingty of the state prevails to the full extent. On a mutilated territory that has been stripped of its economic resources, with a governmental machinery not yet sufficiently tighten or disrupten by political antagonisms the Hungarian nation is neither able to achieve its own aims in the Danube Basin, nor te extend to Germany the sort of realistic friendship that it demands in the Danube valley." A levél német nyelvű szövege megtalálható a magyar külügyminisztérium iratai között is: O. L. Küm. Res. Pol. 21. t. 74/1934. 60 О. L. Küm. Res. Pol. 23. t. 1934/34.
