Századok – 1961

Tanulmányok - Ránki György: A római hármas egyezmény és a német külpolitika 645

658 RÁNKI GYÖRGY Német kereskedelmi pótegyezmény jelentősen könnyített a magyar mezőgazdaság, elsősorban az állati termékek exportnehézségein és ebben az értelemben teljesítette a magyar kormány elképzeléseit. (A Gömbös-kormány ekkor még gazdaságilag és politikailag is egyaránt kívánt mindkét országra támaszkodni, és a biízaexport kérdését az olasz szerződés segítségével óhajtotta megoldani.) Ama magyar kívánságot azonban, amely egy politikai egyezmény megkötését szorgalmazta, a németek továbbra sem látszottak hajlandónak akceptálni. A kérdés állandóan szerepelt a német—magyar diplomáciai tárgyalások napirendjén. Masirevich követ január 18-án Neurathnak ismételte meg Bülow államtitkárnak korábban feltett kérdését, „hajlandók-e szabályozni kapcsolatukat Magyarországgal egy speciális egyezmény útján". Neurath válasza elutasító volt: „Közöltem vele, hogy nem vagyok híve a fölösleges egyezményeknek."47

Pár nappal később Bülow államtitkárral tárgyalva Masirevich követ ismét visszatért a kérdésre. Az elutasítás még határozottabb volt. Az államtitkár közölte vele, hogy tárgyalt a kérdésről mind a külügyminiszterrel, mind néhány más vezető politikussal, és egyöntetűen a magyar elképzelés ellen foglaltak állást. „Egy nyílt szerződés csak mindkét országgal szemben alkalmas a gyanú felkeltésére, a titkos egyezmény előbb-utóbb szintén kitudódik." Egyébként, hangsúlyozta Bülow, Németország csak ellenségeivel köt szerződést, barátaival ezt fölöslegesnek tartja. A lényeg azonban csak azután következett. „Ami a Kisantantot illeti — szögezte le Bülow —, a mi álláspontunk e tekintetben egészen más, mint Magyarországé ... Mi nem kezeljük a Kisantantot egységesnek. Mi élesen elválasztjuk a három államot. Csehszlovákia beékelődik Magyarország, Ausztria és közénk, azért jelentős számunkra, a másik két országot viszont Balkán államnak tekintjük ... a mi politikai érdeklődésünk Romániában és Jugoszláviában csekély. Gazdasági vonatkozásban természetesen másként áll a helyzet."4

8 Az újabb visszautasítás után, úgy tűnik, a magyar külpolitika felhagyott kísérletezéseivel a szerződés megkötése ügyében. Feltehetően az Olaszországgal folytatott tárgyalások előrehaladása is egyelőre levette a napirendről a néme-cluding the Agreement. The German delegation gained the impression that Hungary's will to resist the still very strong political pressure of Italy has been strengthened by the advantages offered by Germany in the Agreement. It may be expected that Hungary will no lightly risk the very considerable advantages her by Germany and will be mindful of this in her political attitude and also with respect to commercial policy." „In the negotiations the Hungarian Government was left in no doubt that Germany would regard as such a condition the conclusion for example of an Austro-Hungarian or Italo-Hungarian customs union." A belgrádi magyar követ értesülése szerint a német külügyminisztérium illetékes osztályának vezetője kijelentette, hogy olasz—magyarosztrák gazdasági unió esetén a német—magyar egyezményt 24 órán belül felmondjuk. O. L. Küm. Gazd. Pol. 161. cs. Olasz dosszié. 47 Doc. on Germ. For. Pol. С. II. 379. „Whether we would be willing to regulate relations with Hungary by a special treaty." „I told him that I was no friend of superfluous pacts." 48 Doc. on Germ. For. Pol. С. II. 417. „An open treaty would expose both countries to suspicious and a secret treaty would eventually become known." „As for the Little Entente our attitude toward it was different from that of Hungary. We also refused to consider the Little Entente as unit. We appraised the three states quite differently. Czechoslovakia was wedged in between us, Hungary and Austria and was of spécial importance to us whereas we considered the other states as Balkán States . . . our political interest in Roumania and Yugoslavia was limited. Economically it was different."