Századok – 1961
Tanulmányok - Ránki György: A római hármas egyezmény és a német külpolitika 645
656 RÁNKI GYÖRGY ződés létezett, a magyarok mellett esetleges szerződésben leszögezett állásfoglalás kedvezőtlen visszhangot váltott volna ki ezen államoknál. A gazdasági vonatkozásokban viszont hajlandók voltak eleget tenni a magyar óhajnak. Neurath 1934. január 13-án levelet intézett Kányához. Ebben kifejtette, hogy a német gazdasági helyzet javulása lehetővé teszi, hogy a Hitler—Gömbös megbeszélés értelmében megkezdjék a német—magyar gazdasági kapcsolatok elmélyítésére vonatkozó tárgyalásokat. A részletek megbeszélése céljából a közeljövőben német gazdasági küldöttség utazik Magyarországra.38 A német uralkodó körök előtt nem volt kétséges, hogy a tárgyalások során a magyar mezőgazdasági export részére engedményeket kell tenni. Ez azonban csak részben okozott már problémákat. Az új, még csak kialakulóban levő német gazdaságpolitika ugyanis egyébként is Délkelet-Európába kívánta áthelyezni agrárimportjának súlypontját. Ezek a szempontok merültek fel a január 17-én tartott gazdasági miniszteri értekezleten. Itt leszögezték, hogy a magyarokkal folytatandó tárgyalásokat a következő szempontok indokolják: „1. A múlt nyári levélváltás során a Birodalmi Kancellár ígéretet tett a magyar miniszterelnöknek, hogy figyelembe veszik a magyar kívánságokat a kereskedelempolitika terén.3 9 2. Az olasz kormány, mint ahogy jól ismeretes, olasz, osztrák, magyar vámunió megteremtésével kísérletezik. Erdekünkben áll, hogy erős politikai pozíciókat teremtsünk magunknak Magyarországon ezen törekvések ellensúlyozására." Megállapítják, hogy mintegy 15 millió márka értékben biztosíthatnak behozatali kedvezményeket a magyar nagybirtok terményei számára. Egészében azonban ez az engedmény nem jelentős, annál is kevésbé, mivel ,,mi éppen teljesen új kereskedelmi politikára készülünk áttérni, ezt a szempontot is figyelembe kell venni".4 0 A németek javaslatára tehát most már megindulhattak a gazdasági tárgyalások. Eme elhatározásukat nyilván megerősítették azok a hírek, melyek az olasz—osztrák—magyar hármasszövetség további kijegecesedéséről érkeztek hozzájuk. Az osztrák—német ellentétek folytán — ez 1933 októberében Dollfuss elleni merényletig fajult — az osztrák kormány 1934 elején már azzal a gondolattal foglalkozott, hogy a Népszövetséghez fordul Hitlerék ellen segítségért.41 Január 18. és 20. között Suvich olasz külügyminiszter Bécsben járt, február 5. és 7. között Dollfuss tárgyalt Budapesten. Suvich a tárgyalások során elsősorban a baloldallal való erélyes leszámolásra, a fasiszta rendszer bevezetésére ösztönözte az osztrák kormányt. 38 Doc. on Germ. For. Pol. С. II. 353. 39 A német vámpolitika éveken keresztül lehetetlenné tette a magyar mezőgazdasági cikkek exportját, elmélyítve evvel a magyar agrárválságot. Gömbös ezért jelezte, hogy a kérdés rendezése a magyar nagybirtokosok részére a politikai közeledés előfeltétele is. 40 Doe. on Germ. For. Pol. С. II. 372. A birodalmi kancellária feljegyzése. „1. In the exchange of letters last summer the Reich Chancellor made promises to the Hungarian Minister President about taking into consideration Hungarian wishes in the field of commercial policy. 2. The Italian government is, as we know very well, trying to bring about an Italian-Hungarian-Austrian customs union. We have an interest a strong political position for ourselves in Hungary in order to be able to obviate these efforts." „Since we are willing to change over to a complately new system of commercial policy, this prejudice must taken into the bargain." 41 O. L. Küm. Res. Pol. 1934. 20. t, lásd továbbá: Selby : i. m. 18. 1.
