Századok – 1961
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (II. rész) 47
f EGY OSZTKÁK EÖPIEATÍEÓ ŰTJA A NEGYVENNYOLCAS FOBBADALOM. FELÉ 59 liguoriánusok és egyéb papok alkotják Ausztriát? Az volna Ausztria, ami a fényt és levegőt félő bürokraták jegyzőkönyveiben és irattáraiban áll? Erre nemcsak a liberális írók, hanem Ausztria népei mind millió hangon nemmel válaszolnak."24 1 Addig áltatja így magát a kormány — amint a történelemben mindig lenni szokott — azzal, hogy csak néhány elégedetlen és nyakas emberrel van dolga, amíg majd elnyomó uralma ellen nemcsak a nép jobbjainak meggyőződését kifejtő ellenzéki írók lépnek fel, hanem az erőszakra a tömeg is erőszakkal válaszol.24 2 Ezek után Schuselka a közoktatásról szólva, a népiskolai hálózattal kapcsolatban elismeri, hogy Mária Terézia és József óta sokat tettek fejlesztéséért, számos új iskolát is alapítottak, mégsem véli elhallgathatónak, hogy az iskolák száma messze elmarad a szükséglet mögött, s a meglévők is ésszerűtlenül és egyenlőtlenül vannak elosztva.243 „Haszontalan állami pompára milliókat fecsérelnek, de az egész állami életnek ésszerű népnevelés révén való megnemesítésére még mindig nincs pénz", jegyzi meg keserűen.244 A népoktatás legfőbb baja pedig a mechanizmus léleknélkühsége, amely ahelyett, hogy csökkenne, egyre fokozódik. Hosszú évszázadoknak kellett eltelniök, amíg. az iskolákban az imádkozáshoz egy kevés írás és olvasás is járult, s Ausztriában sokhelyütt még ma sem jutottak el idáig.245 Szomorúan jellemző például az osztrák szabványos módszerkönyv, amely a tanítókat arra figyelmezteti, hogy „a gyermekeknek csak olyan fogalmakat tanítsanak és bennük csak olyan érzelmeket keltsenek fel, amelyek az illető rendhez tartozó emberek számára szükségesek és hasznosak". ,,. . . Kinek van joga arra, hogy az érzelmeket és a gondolatokat rendek szerint osztályozza? Ugy látszik — folytatja Schuselka —, hogy Ausztriában nem embereket, hanem csak alattvalókat akarnak nevelni . . ,"24 6 A népoktatás elmaradottságának fontos oka az általános rendelkezéseken kívül az is, hogy a tanítókat nagyon rosszul fizetik, s megfelelő megbecsülést sem biztosítanak számukra. Schuselka nyomban javasolja is, hogy a Monarchiában (Magyarországon kívül) található 700 kolostort, amelyek legnagyobb része gazdag évi jövedelemmel rendelkezik, jövedelmük arányában magas iskolaadóval sújtsák, s ezt az összeget a tanítók ellátására fordítsák. Ezenkívül szüntessék meg a nemesek külön intézeteit — amelyek csak növelik a káros osztályelkülönülést —, bevételeik jórészét pedig áldozzák szintén erre a célra.247 Az egyetemi oktatás szellemi színvonalára a legjellemzőbbnek azt tartja, hogy a történeti képzést lényegtelennek és feleslegesnek tartják, csak a tandíjkedvezményt élvező diákok kötelesek ugyanis történelmi előadásokat hallgatni. Arról nem is beszélve, milyen keveset érnek ezek az előadások; a diákok papi tankönyv alapján tanulják a történelmet, s így az nem több, mint élettelen szám- és névhalmaz. A professzoroknak a jelennel kapcsolatban sem-241 Uo. 6. 1. 242 Uo. 9., 6. 1. 243 Uo. 61., 63. 1. 244 Uo. 66. 1. 246 Uo. 77., 60. 1. 246 Uo. 77-78. 1. 247 Uo. 66., 76., 68., 70 — 71., 72 — 73. 1. — Ismét éles hangon emel szót amiatt is, hogy Ausztriában csaknem valamennyi gimnázium papi, sőt szerzetesi kézben van. (Uo. 114—115. 1.; Schuselka, Jesuitenkrieg 284—286. 1.)
