Századok – 1961
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (II. rész) 47
60 S. LENGYEL MÁRTA: EGY OSZTRÁK RÖR.ÍRATlRÖ ÜT JA mit sem szabad mondaniok, s ezért legszívesebben özönvíz-előtti vizsgálódásokba merülnek. Titze professzor például világtörténeti előadásainak során egy egész éven át nem jutott túl a népvándorlás idején, az osztrák monarchia történetét adva elő pedig csak Habsburg Rudolfig jutott el, s ezzel be is fejezte, mondván, hogy a többit amúgy is el lehet olvasni számos könyvben. Még az orvosi kar is, amely pedig gyakorlati részében az osztrák egyetemi oktatás csúcspontját képezi, tudományos tekintetben messze elmarad a németországiak mögött. A jogi fakultások pedig nem mások, mint hivatalnokgyárak; a jogi professzorok úgy gondolják, mindent megtesznek, ha az osztrák törvénykönyvekről egy-egy új kommentárt dolgoznak ki, persze szolgalelküségükben azt is anélkül, hogy kritizálni mernék őket és megjavításukra javaslatokat tennének.248 A tulajdonképpeni tudományos munkát, állapítja meg Schuselka, Ausztriában bűnös cselekedetnek tartják. Hosszú éveken át hiába fáradoztak Bécs legtekintélyesebb tudós férfiai azon, hogy tudományos akadémiát alapíthassanak. Végre, mivel Metternich nagynehezen beleegyezett, van már akadémia Ausztriában is.24 9 ,, És újólag Metternich írja elő, mely tudományokat műveljenek az osztrákok. Metternich tehát tudományos akadémiát alapít tudomány nélkül! Filozófia helyett Metternich liguoriánus- és jezsuita-prédikációkat rendel az osztrákoknak. S az államtudományokat kirekeszti! Ezekre Metternich öntelt ítélete szerint az osztrákok és a népek még egyáltalán nem érettek, és sohase is legyenek érettek . . ,"250 Bármennyire is elsődleges érdeküek azonban Schuselka számára a kultúrpolitikai kérdések, természetesen most is méltó figyelmet szentel az általános politikai problémáknak is, mindenekelőtt a külpolitikaiaknak, amelyek már korabban is erősen foglalkoztatták. A politikai elnyomás ellen Csakhogy, míg azelőtt nem egyszer beérte Ausztria rossz külpolitikai helyzetének egyszerű felhánytorgatásával, sokszor éppenséggel nem is reális javaslatokat intézgetett a vezető diplomatákhoz, most heves támadást indít az osztrák külpolitika alapjai s vezetője, Metternich ellen. „Nincs még egy kormány Európában — írja —, amely az évek során oly sok vereséget szenvedett s az államnak annyi kárt okozott volna, mint a Metternich-minisztérium." ,,. . .Valóban, a diplomáciai bókok, amelyeket Metternich kap, a világosabban látó számára ennek a félénk békepolitikának (értsd: a minden-248 Schuselka,Rückschritte 119 —120., 123. 1. — Ha valaki tudományos pályára akar lépni, írja, valamelyik professzor kegyeibe kell magát behízelegnie, s helyetteseként évek hosszú során át különböző megaláztatásokat kell elvis lnie. Ez a professzori szék elnyerésének egyetlen lehetséges módja Ausztriában; s ezen az áldatlan helyzeten véleménye szerint csak azáltal lehetne segíteni, ha bevezetnék a Németországban jól bevált magántanári intézményt. (Uo. 128. 1.) — Abban azonban némi vigaszt lát Schuselka, hogy az utóbbi időben fiatal jogászok Bécsben új filozófiai iskolát próbálnak alapítani, amelynek élén Prof. Haussier, Dr. J. N. Berger, Dr. J. Perthaler állanak. Ők Schuselka szerint tudományosságot próbálnak vinni a joggyakorlatba (uo. 127. 1.). — Johann Nepomuk Berger (1816—1870) jogi doktor valóban előharcosa volt a jogtudomány filozófiai-történeti felfogásának, Hans Alois Perthaler (1816 — 1862) jogi doktor prdig a Juridisch-politischer Leseverein tevékeny tagja. 249 Schuselka, Rückschritte 103., 129., 132 — 133. 1. 250 Uo. 133 — 134, 1. (A kiemelés Schuselkától.)
