Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: A függetlenségi párt kettészakadása és a koalíció felbomlása (1909) 614
A FÜGGETLENSÉGI PÁRT KETTÉSZAKADÁSA ÉS A KOALÍCIÓ FELBOMLÁSA (1909) 625 dott kormányt ideiglenesen újra kinevezte.3 2 A király e tettét a magyar uralkodó osztályok egységesen helyeselték, örültek annak, hogy az aratási, cséplési munkák idején a „törvényes rend" biztosítva lesz. Emellett a koalíció különböző csoportjai abban reménykedtek, hogy a nyári hónapokban megteremthetik elképzeléseik megvalósításának feltételeit. Ezt a nyugalmasabb, kormányalakítási tárgyalásoktól nem zavart időszakot alkalmasnak vélték erőik, befolyásuk gyarapítására. A Függetlenségi és 48-as Párt 1909. július 9-i értekezlete is tudomásulvette a kormány kinevezését és határozatban mondta ki, hogy „fenntartja a többségi elv alapján a kormányzásra vonatkozó igényét és . . . csak olyan kormányt fog az ősszel az új alakuláskor támogatni, amely a többségi elv tekintetbevételével alakult és azonnal hozzálát a választási törvény megalkotásához. . . az önálló nemzeti bank felállítása tekintetében pedig. . . kívánja, hogy az új kormány haladéktalanul tegye meg az önálló bank felállításához szükséges előkészületeket".3 3 A függetlenségi párt e határozatát elfogadta Kossuth Ferenc is. Kossuth Ferenc a párt belső egységének megerősödése jegyében lefolyt fenti értekezleten mondotta: ,,A szünidőt használjátok fel arra, hogy az országban széledjetek szét, mint magasztos elveink apostolai és hirdessétek a mi igazainkat, mert akár be fog következni az, amit reménylek és óhajtok, hogy a többségi elvnek érvényesülésével ez a párt kormányra jut, akár pedig nem fog bekövetkezni ez és nem fog létrejönni semmi olyan alakulás, amelyet ez a párt támogathatna, és ennélfogva ellenzékbe megy, mi minden körülmények között kell, hogy teljes erővel lépjünk vagy a kormányra, vagy át az ellenzékre és előre vigyük elveinket, amelyekhez hűségesek voltunk és maradunk."3 4 A párt e határozatának megszületésében, egységének átmeneti megerősödésében döntő szerepet játszott az a körülmény, hogy a kormányalakítási tárgyalások elhalasztásával csökkent a kooperáció vezetőinek Kossuth Ferenere gyakorolt hatása. A párt e határozatával ugyanakkor a párt jobbszárnya is elvhűségét akarta bizonyítani, s a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére növelni akarta tömegbázisát. A párt 1909 júliusi értekezletének határozata ennek ellenére Justhék sikerét jelentette, de ez a győzelem csak átmenti volt, az adott körülmények tették lehetővé, s annak függvényét is képezték. A későbbiek során a történeti körülmények változása megváltoztatta Kossuth Ferenc álláspontját, és 1909 őszén a kormányalakítási tárgyalásokkal újból meginduló küzdelem végül is a fiiggetlehségi párt kettészakasásához vezetett. Az 1909 évi kormányalakítási tárgyalások második időszaka s a függetlenségi párt kettészakadása Az egyes pártok közötti ellentétek csomópontjait 1909 őszén is a bankkérclés, a kabinet összetételére vonatkozó nézeteltérések s a választójog értelmezése képezte. A magyar uralkodó osztályok, illetve azoknak egyes csoportjai a válságból való kijutást most is a már ismertetett, de némileg módosult utakon kísérelték meg. A koalíció bomlása s a koalíción belüli ellentétek megerősödése miatt a múlt homályába tűnt már a koalíció változatlan fenntar-32 O. L. Min. ein. ir. 1909. III. 2363. 33 Budapest, 1909. júl. 10. 34 Uo.
