Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: A függetlenségi párt kettészakadása és a koalíció felbomlása (1909) 614
A FÜGGETLENSÉGI PÁRT KETTÉSZAKADÁSA ÉS A KOALÍCIÓ FELBOMLÁSA (1909) 621 kezünk tömegekkel — írja Bedőházi —, a mai küzdelmeinkben éppen ezzel a nagy tömeghatással nem tudunk súlyt és lendületet adni törekvéseinknek".1 2 Bedőházi ezután kifejtette e levélben, hogy irreálisnak tartja az önálló bank 1911-es felállítását . A bankcsoportnak a bankprovizióríum meghosszabbítása parlamenti tárgyalásakor kellene Bedőházi szerint nagyszabású vitát rendeznie, itt kellene kifejtenie álláspontját a bankkérdésben. A közös bank szabadalmát a kormány megszavaztatná ugyan, de „mi ekkor kiválhatnánk becsülettel, s mint ilyenek radikális programmal, helyreállított népszerűséggel mehetnénk az új választások elé".13 A bankcsoport döntő többsége azonban egyelőre bízott kormányra kerülése lehetőségében, s ezt a parlament többségének megnyerésével, a függetlenségi párt egységének megszilárdításával szándékozott elérni. A harmadik kormányalakítási irányzat középpontjában az Alkotmánypárt terve állt, s főképviselője Andrássy volt. Andrássy látta a koalíció bécsi kegvvesztettségét, s mivel lehetetlennek tartotta a függetlenségi párt kormányalakítását, s nem tartotta reálisnak a Szabadelvű Párt feltámadását sem, a kibontakozás sajátos útjának vállalásával, eddigi politikai szerepének nemcsak megtartását, hanem növelését is remélte. Fő célkitűzése volt, hogy az Alkotmánypárt vezetésével egy olyan kormány jöjjön létre, amelyben az Alkotmánypárt, Néppárt, s a függetlenségi párt jobbszárnya mellett az önmagukban kormányképtelennek tartott szabadelvűek is résztvettek volna.11 Ez volt az ún. kooperációs terv. Andrássy emellett e pártok együttműködését a pártfúzió szintjére akarta emelni. A fúziónak az lett volna a célja, hogy a kormányt egy egységes, nagybirtokos vezetésű erős párt támogassa, elszigetelje a bankcsoportot. megszüntesse Kossuth ingadozását s megakadályozza a kooperáció táborának bomlását. Andrássyék e tervek megvalósulása érdekében nemcsak a Néppárt vezetőivel, Apponyival, s Kossuth Ferenccel tárgyaltak, hanem leveleket írtak a Szabadelvű Párt néhány volt vezetőjéhez is, s kérték őket, hogy lépjenek be az Alkotmánypártba.15 Andrássy kormányalakítási terveiben különösen nagy jelentőséggel bírt a függetlenségi párt nagy- és középbirtokos szárnyának megnyerése. Ezért igyekezett kihasználni a párton belüli ellentéteket, s különösen nagy gondossággal törekedett arra, hogy Kossuth Ferencet maga mögé állítsa s megossza a függetlenségi pártot. E párt jobbszárnya a közös bank híve volt, ellenzett mmden demokratikus reformkísérletet, Kállai Ubul és Bethlen István Andrássy antidemokratikus plurális választójogi javaslatát is támogatták.16 A függetlenségi párt e részének nem tetszett a kormánypártoknál szokatlan következetes határozottság sem, amellyel Justhék az önálló bankot követelték. Mezőssi Béla, mondotta 1909 jiíniusában, hogy szívesebben dolgozik Andrássy pártjával, minta függetlenségi párt „felforgató elemeivel".1 7 Az Alkotmánypártnak az a célkitűzése tehát, hogy a kooperációs terv számára a bankközösség s a társadalmi konzervativizmus alapján álló Néppárt mellett a 12 Állami Levéltár. Arad. Justh Családi Levéltár (továbbiakban: Á. L. A. J. cs. 1.). Rendezetlen anyag. Bedőházi levele Justh Gyulához 1909. máj. 10. 13 Uo. 14 Neue Freie Presse, 1909. máj. 11. 16 Budapest, 1909. júl. 10. (A Budapest a függetlenségi párt jobbszárnyának a lapja volt.) 16 Az Újság, 1909. máj. 1. 17 Az Újság, 1909. jún. 11.
