Századok – 1961

Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: A függetlenségi párt kettészakadása és a koalíció felbomlása (1909) 614

A FÜGGETLENSÉGI PÁRT KETTÉSZAKADÁSA ÉS A KOALÍCIÓ FELBOMLÁSA (1909) 617 élesebben szembefordult a párt és a, koalíció vezetésével, s az önálló magyar nemzeti bank felállítását követelte. Nem bízott már abban, hogy a párt vezetősége az önálló bank megteremtését szívügyének tekinti. Ekkor alakult ki az ún. bankcsoport, amelynek Justh Gyula lett a vezetője. A koalíció vezetői kísérletet tettek a kormányválság elkerülésére. Az Alkotmánypárt, a Néppárttal, s a függetlenségi párt nagy- és középbirtokos, a közös vámterülethez s bankhoz ragaszkodó részével egyetértésben az ún. kartellbank gondolatának felvetésével igyekezett a függetlenségi pártban jelentkező ellentéteket áthidalni. A kartellbank tervét az 1909. február 12-i riíinisztertanácsi ülés hagyta jóvá. Wekerle miniszterelnök a terv megszületésével s céljával kapcsolatban kifejtette, hogy a megerősödő bankmozgalom miatt a bankszabadalom meghosszabbítására az akkori politikai viszonyok között nincs kilátás. A kormány ezért kereste „azokat a módozatokat, amelyek mellett a bankügy a mai szabadalom lejárta után minden figyelembe veendő állami és gazdasági érdeket kielégítő módon, éspedig úgy legyen szabályozható, hogy ez a szabályozás a bankközönsség ellenzői részéről is elfogadható legyen és emellett nemcsak 1917-ig, hanem esetleg ezen túl terjedő időre is szóljon".3 A tervezet szerint az Osztrák-Magyar Bank Magyarországon és Ausztriában két külön önálló jegykibocsátó intézetet alapít, amelyeknek külön tőkéjük, ércfedezetük, bankjegyeik és л ezetőségeik lesznek. A két bank üzleti feltételeinek azonban cgyenlőeknek kell lenniük, s vezetőségeiknek állandó összeköttetést kell egymással tartamok. Az együttműködés s az egységes irányítás biztosítása érdekében *a két bank vezetőségéből egy közös bizottság alakulna, amelynek a két kormányzó, a két bank legfőbb szervének meghatározott s egyenlő számú küldöttei s a két bank első tisztviselője lenne a tagja. Az elnök évente felváltva az egyik kormányzó lenne. A bizottság havonta egyszer az elnök székhelyén ülne össze. A tervezet azután részletezte a bizottság széles jogkörét. Eszerint a bizottság hatáskörébe tartozna többek között a két bank egyöntetű üzletszabályainak, üzleti feltételeinek megállapítása, a deviza- és ércüzlet, az ügyvezetés, a jegyforgalom ellenőrzése és irányítása, a nyílt piacon a leszámítolás feltételeinek megszabása, stb.4 E tervezet szerint létrejött volna tehát a magyar bank, de karteílba lépett volna az osztrák bankkal. Ezatény, valamint a két bank közös bizottságának széles, szinte a két bank egész tevékenységét irányító jogköre, nagyon kevés önállóságot biztosított volna a magyar banknak. Bár a tervezet szerint a közös bizottságba a két bank egyenlő számú képviselőt küld, de a magyar finánctőke összefonódása az osztrákkal s függősége, az utóbbi számára kizárólagos hatalmat biztosított volna e bizottságban. A kartellbank eszméje így lényegében egy, a koalíció uralmának megszilárdítását célzó felemás látszatmegoldás, manőver volt. A javaslatot minisztertanácsi megvitatása után elküldték az osztrák kormánynak. Az osztrák kormány azonban a politikai helyzetre s a technikai nehézségekre hivatkozva, nem fogadta el a kartellbank javaslatot. 1909. április 24-én megérkezett a király válasza is, amelyben általában elismeri még az önálló bank felállításának lehetőségét is, de kijelenti, hogy a jelen külpolitikai viszo-3 Országos Levéltár Minisztertanácsi jegyzőkönyv (a továbbiakban: O. L. M. T. jkv.) 1909. február 12. 62. sz. 4 Uo. 10 Századok