Századok – 1961
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (I. rész) 581
A TŐKÉS AGRÁRFEJLŐDÉS FOKA ÉS NÉHÁNY VONÁSA SZOLNOK .MEGYÉBEN 597 Amikor oda kitelepedett, házát, istállóját felépítette, ezt mondja: Aki lakja, azé a föld! — és igaza van."1 7 Az arányokat tekintve lényegében az előbbi megállapítások és általánosítások érvényesek az 5—10 kat. holdas középparaszti gazdaságokkal kapcsolatban is. Szolnok megyében 6 341 birtok = 15,31% 45 725 kh = 5,85% Békés megyében 3 925 „ = 11,09% 28 291 „ = 4,73% Országos átlagban 458 535 „ = 19,20% 3 317 079 „ = 9,00% Megfelelő igaerő, technikai felszerelés és pénztőke hiányában ez a réteg még kevésbé tudta jövedelmezőbbé tenni a gazdálkodást. így a föld évrőlévre kevesebbet termett, az adósság rohamosan gyarapodott, s a birtok felett hamarosan megperdült a dob. Az ilyen elárverezett és eladósodott dolgozóparaszti ingatlanokat olcsó áron a gazdagparasztság vagy a falusi és mezővárosi agrárburzsoázia vásárolta össze. Jellemző, s bizonyosan a jászkunsági redemptus területek sajátos történeti agrárfejlődésével függ össze, hogy a Szolnok megyei 1 — 5 kat. holdas szegényparaszti gazdaságok arányszáma jóval alatta maradt az országos átlagnak, s a Békés megyei arányszámokat sem érte el. Szolnok megyében 11 733 birtok =• 27,66% 30 398 kh = 3,46% Békés megyében 9 452 „ = 27,71% 23 588 „ = 3,93% Országos átlagban 716 769 „ = 30,01% 1 923 157 ,, = 5,21% A szegényparasztságnak ez a rétege haszonbérlettel, feles tanyásbérlettel, summás- vagy napszámosmunkával is foglalkozott, s még így sem tudott megmenekülni a fokozatos tönkrejutástól. Az itt feltüntetett gazdaságok különben nemcsak szegényparaszti gazdaságok voltak, ide sorolta a statisztika azokat a birtokokat is, amelyeknek tulajdonosai a városi vagy a falusi iparos- és kereskedő-burzsoázia soraiból kerültek ki. Ezek a Jászság és a Tiszazug szőlővidékcin szőlőbirtokok voltak, s ezek javarészét napszámosokkal, szőlőmunkásokkal műveltették meg. Az 3 holdon aluli szántóföldnek minősített ingatlantulajdonok sem kizáróan szegényparaszti törpegazdaságok voltak, hanem javarészt — s az alföldi mezővárosokban és községekben ez rendkívül jellemző — a kisiparos és kiskereskedő burzsoázia földtulajdonai. (Háztáji gazdaság; kert, gyümölcsös, konyhakert, vagy a város, község szélén kenderföld, káposztáskert, krumpliföld, lucernás stb.) Szolnok megyében 4 629 birtok = 10,87% 2 083 kh = 0,25% Békés megyében 5 232 „ = 15,34% 2 668 „ = 0,44% Országos átlagban 268 474 „ = 11,23% 139 532 „ = 0,38% Jellemző, hogy Szolnok megyében ezek a törpegazdaságok számszerűen és területi arányok tekintetében is jóval alatta maradtak a Békés megyei és az országos átlagoknak is. Még kevésbé minősíthetjük csak szegényparaszti gazdaságnak az 1 holdon aluli szántóföld nélküli ingatlantulajdonokat. Ezek javarésze a városi és falusi burzsoázia, a tisztviselőiéteg, valamint a háztulajdonnal rendelkező kisipari munkásság tulajdona volt. 17 A 16. jegyzetben i. m. 20. oldal, továbbá Thirring Gusztáv : A magyar városok statisztikai évkönyve. Bpest, 1912.
