Századok – 1961

Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (I. rész) 581

•598 KISS JÓZSEF Szolnok megyében Békés megyében Országos átlagban 0 599 birtok 6 541 294 475 15,65% 2 120 kh = 0,26% 19,18% 2 037 „ = 0,34% 12,33% 92 479 „ = 0,25% Összegezésül megállapíthatjuk, hogy a Szolnok megyei gazdaságok számának döntő többsége (98,18%-a) a száz holdon aluli birtokkategóriákra jutott, s ez a megye művelt területének több mint felére (50,58 %-ára) terjedt ki. Különösen ki kell emelni a gazdagparaszti gazdaságok számszerű többségét s az országos átlagoknál is feltűnően magasabb területi arányait. A továbbiakban azokra a fontosabb tényezőkre kívánunk utalni, amelyek részben a porosz utas tőkés fejlődés, másrészt pedig az amerikai utas tőkés agrárfejlődés mozzanatait juttatják kifejezésre. ,,A megoldatlan probléma egyik érdekessége éppen az, hogy a Duna—Tisza közti területeket eddig csupán mint az amerikai utas elemeket hordozó tájakat tartottuk nyilván."1

8

Az eddigi adatok alapján kétségtelen, hogy a megye két redemptus övezetének sajátos gazdasági, politikai és társadalmi fejlődése sok vonatkozásban módosította a megye tőkés agrárfejlődésének jellegét és a. nagybirtokos övezetek porosz utas fejlődésének menetét is. Ezek a nagybirtokos övezetek a sűrűn lakott redemptus övezetekből elégítették ki évről-évre fokozódó munkaerőszükségletüket. A koncentráció néhány formája és körforgása a megye mezőgazdaságában Szolnok megye egyévtizedes tőkés agrárfejlődésének vizsgálata során a tőke koncentrációjának csak azokkal a mozzanataival kívánunk foglalkozni, amelyek a tárgyalt időszakban a legjellemzőbbek voltak, s bizonyos fokig egyaránt kifejezik a megye különböző övezetei tőkés agrárfejlődésének jellegét is. Hogy a megoldatlan probléma egyes részkérdéseit megközelíthessük, az elemzésnek továbbra is azt a módját választjuk, hogy egy tipikusan a nagybirtokos övezethez tartozó megye (jelen esetben Békés megye) fejlődési arányaihoz hasonlítjuk a Szolnok megyei fejlődés arányait. Lényeges eltérés e két megye földrajzi, természeti és éghajlati adottságai között nincsen, mindkét megye termelése egyaránt agrárjellegű. Ugyanakkor a Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyével való összevetés többek között azért sem volna célszerű, mert ez a megye éppen a Kiskunság hatalmas redemptus területének sajátosságai révén hasonló Szolnok megyéhez. Az országos fejlődés arányaihoz való hasonlítás néhány esetben ugyancsak indokolt, mert az agrárfejlődés országosan általában porosz úton ment végbe, s így az összehasonlítás tükrében a felemás Szolnok megyei fejlődés még világosabb. Kiindulásul előbb vizsgáljuk meg néhány jellemző adat alapján a megye fokozatosan kapitalizálódó mezőgazdaságában végbement koncentráció folyamatát, illetve a tőke koncentrációjának néhány jellemző formáját! „A koncentrációnak a tőkés mezőgazdaságban — a földet illetően — csupán olyan mértékben van szerepe, amilyen mértékben még lehetőség kínálkozik 18

Sándor Pál : A XIX. századvégi agrárválság Magyarországon. Gazdaságtörténeti értekezések. Szerkeszti Pach Zsigmond Pál. Bpest, 1958. I. köt. 232. 1. Vö. még a „Jászberény és Vidéke" 1901. nov. 21-i számát. Hasonló adatokat tartalmaznak a „Jászság", a „Nagykunság", a „Jászberényi Híradó" stb. helyi lapok is.