Századok – 1961
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (II. rész) 47
56 S. LENGYEL MÁRTA menedékévé, második otthoná'vá lesz; falai között nemcsak egy szenvedélyes szerelem várja Schuselkát, hanem az a szabadabb légkör is, amelynek felgyülemlő politikai és élettapasztalatai mellett bizonnyal magának is része van abban, hogy éppen itt s éppen ekkor alkotja meg legmerészebb, legjelentősebb műveit. Schuselka. további röpiratait már teljesen az osztrák belső viszonyok ábrázolásának és a reformok sürgetésének szenteli, a személyes bántalmak és a hamburgi tapasztalatok hatására is tovább haladva azon a belső reformok felé vezető úton, amelyen már jóval korábban, legalább is a Preussische Verfassungsfragéval megindult. Fejlődésének ezen az új fokán hangja is hevesebbé, bírálata pedig élesebbé válik, sőt Oesterreichische Vorund Bückschritte és Deutsche Volkspolitik című munkáiban már teljességgel szembefordul az egész metternichi rendszerrel.228 Ausztria hátramaradottságának oka — állapítja meg most már — magában a rendszerben rejlik, ,,amely a népi életet egyes-egyedül papiros aktaéletté teszi, minden szabad tevékenységet tilalmaz, a városi közösségek önállóságát pedig egyenesen elnyomja".22 9 „Mindennek az oka ez a nyomorú diplomáciai rendszer, amelynek tevékenysége nem más, mint habozás, halogatás, véget nem érő jegyzékfogalmazás, amelyet a népek megvetése, a fejedelmek leigázása, a világosságtól és az élettől való irtózás és kísértetektől való vak félelem jellemez; ez a gyáva, szívtelen diplomáciai rendszer, amely újabb korunkat . . . egész történetünk legaluszékonyabb, legtehetetlenebb és leggyávább korszakává tette; . . . amelynek magasztalt alkotója — és itt már élesen Metternich ellen fordul — minden német fejedelmet mint gyermeket utasít rendre, fenyeget és büntet . . ."2 3 ° Egyszóval: „Metternich az osztrák házat olyan útra vezeti, aminőre hasonló miniszterek a régi Bourbonházat vezették."23 1 A nép és a kormány közti szakadék így egyre nagyobb 228 Hamburgi helyzetéről lásd Schuselka Rolletthez intézett 1846. márc. 16-ról és ápr. 2-ról keltezett leveleit (Rollett, 124., 125.1.). Csak 1847. jún. 12-i leveléből értesülünk arról, hogy véglegesen Hamburgban próbál megtelepedni, abban bízva, hogy valamely vállalkozással megélhetését biztosíthatja (uo. 128. 1.). — Szerelméről uo. 126 — 127. 1. Oesterreichische Vor- und Rückschritte. Hamburg (Hoffmann und Campe), 1847, XVHl, 304 1. — A Rückschrittet Schuselka még 1845 végén kezdte írni, közvetlenül a hazahívása utáni időkben. 1846 folyamán kiegészítette, s először névtelenül akarta kiadni, sőt egy időben le is mondott kiadásáról, számos körülmény miatt azonban — s ebben nem kis szerepet játszott további üldöztetése — mégis úgy határozott, hogy a munkát kiadja, mégpedig teljes nevével ellátva. Ebben csak megerősíti az a hír, hogy 1846 őszén — amikor a kézirat nyomdakész állapotba hozatalával foglalkozott — 73 éves anyját otthon kihallgatták s fenyegették miatta. Végtelenül felháborodik azon, hogy egy egyszerű öregasszonyt képesek zaklatni. Meg is írja könyve előszavában, hogy ha felelősségre akarják vonni, ezt megtehetik (címe: Hamburg, Hotel Belle vue), nem fog elfutni (persze, elég biztonságban érezheti magát az Ausztriától távol eső Hamburgban), de idős anyját hagyják békében. (Rückschritte VH — XVIH. 1.) — A könyv előszava 1846 szeptemberi k< ltezésű, de csak 1847-ben kerül kiadásra. A Deutsche Volkspolitik számos kül- és belpolitikai kérdéssel foglalkozó cikkből áll, s egy kötetben jelent meg. Schuselka 1846 júliusa után írta (ugyanis leközli benne az alsóausztriai rendek júliusi panaszlevelét), előszava szintén 1846 szeptemberi keltezésű. (Hamburg, Hoffmann und Campe, 1846, VIH, 328 1.) — Julius Marx (Vormärzliche österreichische Zensur. I. Wiener Geschichtsblätter 1964. 4. sz. 82. 1.) szerint a Vor- und Rückschrittét valamint a Volkspolitik első és 1847-es második kiadását Ausztriában elkobzásra ítélték. 229 Schuselka, Deutsche Fahrten I. 270. 1. 230 Fran z Schuselka : Briefe Josephs des Zweiten. Zeitgemäss eingeleitet und erklärt von —. Leipzig (Brockhaus), 1846, IX. 1. Vö. Schuselka, Volkspolitik 76 — 77. 1.; Schuselka, Rückschritte 296. 1. 231 Schuselka, DPR 222. 1. Vö. Polnische Dame 43. 1.