Századok – 1961

Tanulmányok - Ember Győző: Magyarország XVI. századi külkereskedelmének történetéhez 1

MAGYARORSZÁG XVI. SZÁZADIKÜLKERESKEDELMÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ Szerencsés véletlenek egybeesésének köszönhetjük, hogy a XVI. század közepéről, pontosabban 1542-ből, fennmaradt két olyan kötet, amely a magyarországi külkereskedelemnek, közelebbről a nyugat felé irányuló áruforgalomnak páratlan értékű forrása.1 A kötetek 19 magyarországi harmincadhivatalnak a naplóit tartalmazzák. A harmincad, amint azt Domanovszky Sándor tisztázta,2

valószínűleg a XII. század végén, vagy a XIII. század elején keletkezett, a XIII. században még vásárpénz, azaz belkereskedelmi illeték volt, s a XIV. században fokozatos fejlődés folyamán alakult át külkereskedelmi, behozatali és kiviteli vámmá. A harmincadot a királyi felségjog (ius regium, ius regale) alapján az uralkodó szedette, a külkereskedelmi vám úgynevezett regálejövedelem volt. Gyakran előfordult, hogy az uralkodók a harmincadj övedelmet, vagy annak egy részét bérbeadták, vagy pedig elzálogosították, kincstári kezelésből magánosoknak engedték át. A harmincadot a kereskedők a kereskedelmi utak mentén — részint a határon, részint az ország belsejében — kijelölt harmincadhelyeken, a harmincadhivatalokban a vám szedésével megbízott tisztviselőknek, a harmincadosoknak és azok ellenőreinek fizették. A harmincadosok és az ellenőrök a kereskedők által fizetett vámról naplót vezettek, s e napló — valamint egyéb igazoló iratok — alapján számoltak el azoknak, akiknek tisztviselői voltak. A korunkra maradt két kötet közül az egyik harmincadosi, a másik ellenőri naplókat tartalmaz. A 19 harmincadhivatalnak, amelynek naplói fennmaradtak, a jövedelme 1542-ben részben kincstári kezelésben, részben pedig zálogban, magánosok kezén volt. A még korábban elzálogosított harmincadjövedelemnek egy részét az uralkodó 1542-re már visszavette, s azt kincstári harmincadosok kezelték. A még zálogban levő harmincadjövedelem ellenőrzésére pedig a zálogbirtokosok harmincadosai mellé ellenőröket küldött ki a kincstár. A naplók egyrészt — az egyik kötetben — kincstári harmincadosoknak, másrészt — a másik kötetben — zálogban levő jövedelmet kezelő magánharmincadosok mellé kiküldött kincstári ellenőröknek a naplói. Az egykorú harmincadigazgatás szervezetét véve alapul, az említett 19 harmincadhivatalt 4 csoportba oszthatjuk. 1 Magyar Országos Levéltár. 1626 utáni gyűjtemény. Városi és kamarai iratok. Fol. Lat. 907. és 920. 2 A liarmincadvám eredete. Akadémiai értekezések a történelmi tudományok köréből. XXIV. kötet, Bpest. 1918. 1 Századok