Századok – 1961
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (I. rész) 581
A TŐKÉS AGRÁRFEJLŐDÉS FOKA ÉS NÉHÁNY VONÁSA SZOLNOK MEGYÉBEN A MILLENNIUM ÉVTIZEDÉBEN (I. rész) Szolnok megye agrártörténetének döntő fordulója volt a millennium évtizede. A nagybirtokos és a tőkés bérlő osztályok vezetésével olyan mértékben és ütemben haladt előre a megye mezőgazdasága a tőkés fejlődés útján, amilyenre a korábbi évtizedekben még nem volt példa. Ebben az évtizedben már nem annyira közjogi és politikai síkon, hanem a gazdasági élet minden területén kiterjedt az a rendkívül éles és kíméletlen harc, amely még a jász-kun redemptióval1 vette kezdetét a Jászkun Hármas Kerületek redemptus birtokosai és a környező feudális övezetek birtokosai között. Szolnok megye megalakulása (1876) óta most már megyei keretek között ez a harc lényegében a tőkés agrárfejlődés kétféle útjának, a porosz utas agrárfejlődés, illetve az amerikai típusú töltés agrárfejlődés gazdasági feltételeinek növeléséért és kiszélesítéséért folyt. E harc folyamán a megye nagybirtokos övezeteiben, a Tisza két oldalán a nagybirtokos, tőkés bérlő és banktőkés virilisták érdekszövetsége erősödött meg; a kapitalizálódás porosz utas fejlődéséért, illetve e fejlődés objektív tényezőinek rohamos kiszélesítéséért szálltak síkra tűzzel-vassal. Ez az érdekszövetség és ez a harc az évtizedekig elhúzódó agrárválság utolsó szakaszában erősödött meg leginkább, de az agrárválságból való kilábalás éveiben is tovább folyt. A megye művelt területének 26.94%-a tartozott az ezer holdon felüli nagybirtokos gazdaságokhoz, s ez az összes gazdaságok számának mindössze 0,22 %-a volt.2 (Vö. a közölt térképen a Tisza-menti nagybirtokos övezet, illetve a redemptus övezetek arányait!) Bizonyos mértékben e harc szempontjából ide számíthatjuk az 500 holdon felüli középbirtokos réteget is a redemptus övezetekben és a nagybirtokos övezetekben, mert — bár az agrárválság évtizedeiben megfelelő pénztőke hiányában fokozatosan tönkrement, lecsúszott, de — politikai és államigazgatási 1 A jászkun övezetek földjének és népének feudális birtokviszonyaival kapcsolatban: Conscriptio Jaszigum tam Majorumquam Minorum Cumanorum c. 1699-ben készült összeírás, a jászkun történet legbecsesebb forrása. O. L. Urb. et Conscript, fasc. 71. nr. 4. A Német Lovagrendnek történt eladási ügyletről és Kollonics Lipót kardinális társvevői szerepéről: Illésy János : A Jászkunság eladása a német lovagrendnek. Századok, 1905.1—II. k. A jászkunok korai megváltakozásáról, a Jászkunság redemptiojának rendkívül gazdag irodalmából vö. Kelemen K. : A jászkun birtokviszonyok fejlődése és jogi alapja. Karozag, 1879. A jászkim agrárfejlődós sajátosságairól: Bévai József : Marxizmus, népiesség, magyarság. Bpest, 1949. „Az agrárkérdés" c. rósz. A középbirtokos rétegek gazdasági és politikai hatalmi törekvéseiről: Paeh Zsigmond Г ál : A dualizmus rendszerének első évei Magyarországon. Századok, 1955. 1. sz. 2 A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája, Bpest, 1900. а IV. kötet megfelelő adatai. A megye eltérő jellegű övezeteit a közölt térkép tünteti fel,
