Századok – 1961

Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (I. rész) 581

•582 KISS JÓZSEF pozícióit megtartotta. A megye művelt területének még 1895-ben is 7,99 %-a tartozott az 500 kat. holdon felüli középbirtokos gazdaságokhoz. Ez a megye összes gazdaságainak még mindig 0,21 %-a volt, amíg az országos átlag már csak 0,13%-ra rúgott. A másik oldalon a megye két redemptus zónájának (a Jászság 267 580 kat. hold, a Nagykunság 204 109 kat. hold) egykori redemptus középbirtokos és gazdagparaszti rétegei, általában a megye 500 holdon aluli közép- és kisbirtokos rétegei állottak; a biztos helyzetben levő nagybirtokos-tőkés érdekszövetséggel szemben az évtizedek során egyre kilátástalanabb és rendkívül csekély eredményt hozó harcot folytatva a tőkés agrárfejlődés amerikai utas gazdasági feltételeinek létrehozásáért és fokozatos kiszélesítéséért. E harcban ehhez az oldalhoz számíthatjuk a megye nem redemptus övezeteinek 500 holdon aluli közép- és gazdagparaszti birtokosait is. A megye művelt területének 14,59 %-a tartozott a 100 és 500 hold közötti középbirtokos gazdaságokhoz, 29,15%-a pedig a 20 holdtól 100 hokiig terjedő gazdagparaszti gazdaságokhoz tartozott, s ez az összes gazdaságok számának 1,39%ára, illetve 14,20%-ára rúgott. Tehát ha a területi arányokat vesszük alapul: a porosz utas fejlődést képviselő fél a megye művelt területének 34,93%-át, az összes gazdaságok számának 0,43 %-át, az amerikai utas fejlődést képviselő fél pedig a megye művelt területének 43,74 %-át, а г összes gazdaságok számának 15,59 %-át tartotta birtokban. Ezekből az arányokból csupán hozzávetőlegesen lehet következtetni az egymással szemben álló erőkre, mert egyrészt az 500 holdon aluli középbirtokos réteget, sem lehet teljes egészében az amerikai utas fejlődésért harcoló rétegnek tekinteni, ugyanígy a 20—30 holdas paraszti réteget sem. Ugyanakkor az egykori redemptus területeken — ahol egyébként nagybirtok nem volt, s 500 holdon felüli középbirtok is ritkán fordult elő — a középbirtokos gazdaságok is alkalmasak lehettek volna az amerikai típusú üzemberendezkedés megvalósítására, mert ezek a birtokok a város vagy a járás különböző határrészein kisebb-nagyobb gazdaságokból tevődtek össze, s ezeknek középpontjában egy-egy tanyásgazdaság állott, amely öngazdálkodás és megfelelő technikai felszerelés esetében farmergazdasággá fejlődhetett volna. Adott körülmények között erre kevés lehetőség volt. Mi sem természetesebb annál, hogy az egymással szemben álló erők harca a millennium évtizedében s az agrárválságból való kilábolás idején is egyrészt a jászkun dolgozóparasztság tömegeinek az országos átlagokat jóval felülmúló rohamos tönkretételével járt együtt, nagymértékben fokozta a hatósági terror növekedését az egész megyében egyaránt, másrészt szükségszerűen maga után vonta a megye dolgozóparasztságának demokratikus agrármozgalmait. A Szolnok megyei agrármozgalmak 1897-ben kezdetét és kiindulópontját jelzik az vijabb alföldi agrármozgalmaknak. Az 1896 augusztusában megindult Várkonyi-féle szegényparaszti és földmunkásmozgalom az Alföld parasztsága körében először éppen Szolnok megyében talált nagyobb visszhangra. A jászárokszállási, a tiszasasi és a kunszentmártoni agrárproletárok szervezkedésének és téli, illetve koratavaszi megmozdulásának híre a sajtó útján nemcsak a megye dolgozó parasztságát mozgósította, hanem előre lendítette a szomszédos megyék, sőt a nemzetiségi területek földmunkásainak agrármozgalmait is. A millennium utáni agrármozgalmak az országnak azon a részén indultak meg — írja a Narodnie Noviny szlovák nacionalista lap 1897. évi 152. számának „Udrelo, kde neoa-