Századok – 1961
Tanulmányok - Kemény G. Gábor: Mocsáry Lajos nemzetiségi politikája és a szerbek (I. rész) 562
MOCSÁRY LAJOS NEMZETISÉGI POLITIKÁJA ÉS A SZERBEK 575 szert követelő függetlenségi indítványt4 3 egyaránt elítéli, s a „faji szupremáciát" veszélyeztető, kárhozatos kísérletnek mondja. Sőt ennél is tovább megy önmaga elvi leleplezésében. Ő, aki 1872-ben a balközép „centrumának" tagjaival aláírt indítványban44 oly gondosan részletezi az érvényben levő választási törvények (erdélyi és magyarországi) „leglényegesebb hiányait"4 5 , a hatalom küszöbén, feltehetően a kormánypárttal folytatott bizalmas tárgyalásai szellemében kijelenti, „a választási jogosultságot általános, mindenkivel veleszületett emberi vagy természeti jognak" nem tartja. Mocsáry híres viszontválaszát Tisza 1872. évi indítványára alapozza, s ebben a beszédben részletesen kitér az erdélyi választási törvény nemzetiségi érdeket is sértő visszásságaira. „Ha nincs is megnevezve — mondotta ekkor46 — a román és magyar, de hogy itt a románokról és a magyarokról van szó: azt hiszem az világos. (Nagy zaj. Ellentmondás a balközépen. Szavazzunk ! Jobb felől.) Tehát igazságtalannak mondta a képviselő úr (értsd: Tisza, 1872-ben) az ottani kerületi beosztást, igazságtalannak mondotta a cenzust. Miért igazságtalan? Azért mert jogsérelmet követ el valakin. Kik voltak azok, akiken a jogsérelem elkövettetett? A románok. (Ellenmondások a balközép felől különbség nélkül !) Kérem a tényeket megtagadni nem lehet; hiába méltóztatnak közbeszólani, mert azért, hogy vannak köztök magyarok is : olyan aránytalanul nagyobb számban vannak a kifosztottak közül a románok, hogy azt kétségbevonni nem lehet." A közbeszólásokból is kitűnik, Mocsáry nemzetiségvédő megállapításait leghevesebben egykori klubtársai, a „kormányképességre" törő Tisza-féle elvtelen balközép ellenezte. Ez a jelenség később — hasonló indokok miatt — a függetlenségi pártban is megismétlődik, amikor a párt balszárnyán a sovinizmus, jobbszárnyán a kiegyezési rendszerbe való „fokozatos" beépülés politikája válik hangadóvá. Egyelőre azonban az új ellenzéki párt nem tesz ellenvetést Mocsáry nemzetiségi politikájával szemben, melyet oly megkapó szavakkal méltányol a választási törvényjavaslat részletes vitájának lezárulta -előtt Roman Sándor, a bihari románság író-politikusa, a budapesti egyetem román nyelvi és irodalmi tanszékének tanára.47 Mocsáry Lajos román kapcsolatainak kiindulópontja kétségkívül az 1874. évi választási törvényjavaslat képviselőházi vitája volt. Nem kisebb 43 Mocsáry az 1874. évi választási törvényjavaslat vitájában elmondott első beszéde alkalmával, 1874. júl. 1-én benyújtotta a függetlenségi párt indítványát az általános, titkos és községenkinti „szavazási eljárás" tárgyában (Képv. Napló 1872 — 75. XI. 166. 1.) Érdemes ezt az indítványt egybevetni a hasonló értelmű 1872. febr. 20-i szélsőbaloldali nemzetiségi indítvánnyal, melyet a Mocsonyiakon és Lázár Ádámon kívül Maximovic Miklós is aláírt. (Ld. Irányi Dániel, Mocsonyi Sándor és képviselőtársaik határozati javaslata egy új választási törvényjavaslat kidolgozása iránt. 1869 — 72. évi Képv. Ir. XIV. 362. 1.) 44 Ld. 42. sz. jegyz. 46 Ügymint: 1. a magyarországinál magasabb cenzust, 2. Erdélyben túlnyomórészt kerületek helyett törvényhatóságonkint való választást, 3. az erdélyi választókerületek igazságtalan felosztását, aminek következtében 2500 lelket számláló városok és 200 ezret meghaladó népességű törvényhatóságok egyaránt egy képviselőt választanak, s végül 4. a földbirtokhoz kötött cenzust — mely Tisza 1872. évi felfogása szerint — „ma már az általános teherviselés mellett semmikép nem igazolható". 46 Mocsáry Lajos válasza Tisza Kálmánnak 1874. júl. 7-én, a választási törvényjavaslat általános tárgyalásakor. Képv. Napló 1872 — 75. XI. 314—315. 1. 47 Komán Sándor a választási törvényjavaslat részletes tárgyalásakor, 1874. júl. 20-án elhangzott beszédében mond köszönetet a „törzsökös magyarnak" a „szerencsétlenség iskoláján maga is keresztül ment nemes érzésű magyar nemzet" tagjának az önzetlen védelemért. Képv. Napló 1872-75. XII. 201-202. 1.
