Századok – 1961

Tanulmányok - Kemény G. Gábor: Mocsáry Lajos nemzetiségi politikája és a szerbek (I. rész) 562

MOCSÁRY LAJOS NEMZETISÉGI POLITIKÁJA ÉS A SZERBEK 573 egyes szakaszai — betű szerinti értelemben — elősegíthették volna az egyes nemzetiségekhez tartozók egyéni jogainak érvényesítését, de a törvény egész szellemében és hangsúlyozott deáki indítékával a nemzetiségek önmagukról alkotott jogi-történeti felfogásával ellentétes célt, a nemzeti állam célkitűzését szolgálta. Amikor pedig meghozatalának sajátos körülményei majd az egyéni jogok terén bizosított kétségkívül jelentős kedvezmények (az 1868: XLIV. t. c. mint jogalkotás a nemzetközi kisebbségi jogban ez idő tájt egyedülálló) elsikkadása következtében a lappangó ellentét fellobbant, a törvény passzív létezésének ténye éppen az ellenkező hatást váltotta ki. A nemzetiségi ellentétek enyhítése helyett azok további kiéleződésére vezetett a korabeli Magyarországon. Mégis és rövidesen elkövetkezett az idő, amikor „nemzeti egyenjogúságért", azaz a nemzetiségi jogok védelméért folyó küzdelem legjobbjainak erre az ellentmondásos, a nemzetiségi igényeket kezdettől nem kielégítő s végre nem hajtott törvénycikkre kellett támaszkoclniok a törvényesség helyreállítását célzó alapvető követelés érdekében. Kezdetben úgy látszott, hogy a szélsőbalon kibontakozhatik a magyar— nemzetiségi ellenzéki összefogás. Legalább is erre enged következtetni, hogy az 1870. évi tárgyalásokon a fennmaradt egykorú nemzetiségi ellentörvénv-tervezet („Alaptörvény") elsősorban az 1868: XLIV. törvénycikk „politikai nemzet" szakaszának megváltoztatására törekedett. Az „Alaptörvény" első szakasza ugyanis világosan célozza, hogy a „magyar politikai nemzet" szűk közjogi értelmezését a „magyarországi nemzetek politikai nemzetének" szélesebb fogalmává alakítsák át.3

4

Az 1870 koratavaszán lezajlott tárgyalások nem vezettek eredményre: negyvennyolcasok és nemzetiségiek dolgukvégezetlen hagyták el a tárgyalóasztalt, röviddel azután, hogy a megvitatott tervezet szövege — árnyalati eltéréssel — napvilágot látott a magyar és a nemzetiségi sajtóban.35 Érdemes megemlítenünk, hogy magyar részről nem csupán a „48-as párt" volt érdekelt a tárgyalásokban. Ha nem is közvetlen tárgyalófélként, érdekeltséget vállalt a balközép is. Az „Alaptörvény" egykorú magyar szövegét elsőként Jókai lapja, a balközép félhivatalosa közli.3

6

S aligha véletlen az sem, hogy az év őszén a szlovák nemzetiségi sajtóban megjelenő újabb nemzetiségi törvénytervezet szövegét a Szlovák Nemzeti Párt országgyűlési képviselője nem a szélsőbal tagjaihoz, hanem balközép, illetve pártonkívüli ellenzéki képviselőkhöz: Jókaihoz, Mocsáryhoz és Hornhoz intézi, akiket a nemzetiségi egyenjogúságért folyó küzdelem magyar előharcosainak nevez.37 34

Ld. A nemzetiségi törvényjavaslat. A Hon 1870. 72. sz. regg. kiad. 35

A nemzetiségi sajtóban először az Albina (In caus'a de natiunalitate, 1870. ápr. 28.; 32. sz.) és Federatiunea (1870. máj. 1.; 37. sz.) hasábjain közlik — némileg eltérő szöveggel — a magyar és nemzetiségi tárgyalófelek által megvitatott és elfogadott törvényjavaslatot. A tárgyaláson a nemzetiségi ellenzéket Mocsonyi Sándor, Miletic Szvetozár és Hodosiu József, a magyar baloldalt, pontosabban a 48-as pártot Irányi Dániel, Simonyi Ernő, Kállay Ödön és Madarász József képviselték. A javaslat idő előtt és nyilván indiszkréció következtében jelent meg a prágai Correspondance Slave című folyóiratban, ami a tárgyalások meghiúsulásának közvetlen előidézője lett. Irányiék szűklátókörűségére jellemző, hogy Mocsáryt kicsinyes személyi érdekből éppúgy mellőzték, mint Eötvös annak idején az 1861. évi nemzetiségi bizottmány szervezésekor. 36

A nemzetiségi törvényjavaslat. A Hon 1870. ápr. 23. 92. sz. regg. kiad. Lényegileg azonos szöveget közöl később Jászi Oszkár is. (A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés. Bpest, 1912, 352 — 353. 1.) 37

Szószerint: „Hasonlókép nyilatkoztak már többször Jókai Mór és Mocsáry Lajos urak, amiért is a nemzeti egyenjogúság ez előharcosainak igazán forró köszö-