Századok – 1961
Tanulmányok - Borus József: Dembinski fővezérsége 1849 februárjában 536
DEIIBIXSKI FŐVEZÉRSÉGE 1849 FEBRUÁRJÁBAN 557 Schlik hadteste Sajószentpéterről, Windiseh-Grätz parancsának megfelelően, Pétervásárára vonult. Az ide legközelebb álló magyar erők a Klapkahadtest egységei voltak, melyek február 16. és 23. között fokozatosan elérték Egert és környékét. A hadtestparancsnok főhadiszállása február 23-ától szintén Egerben volt. A Desewffy-hadosztály a baktai és a siroki szorost tartotta szemmel Schlikkel szemben, a Máriássy-hadosztály pedig előrenyomult Kerecsen dig; egyik különítménye megszállotta Kápolnát és Gyöngyösig portyáztatott.91 A Pétervásárán és környékén táborozó császáriakat a Dessewffy-hadosztálytól csupán 2 mérföld távolság választotta el, az időközben Windiseh-Grätz parancsára Hatvanba visszahúzódott Colloredo viszont 7 mérföld távolságra volt. E körülmények kedvező voltát felismerve Klapka, akire főparancsnokának tétlensége nem hatott, elhatározta, hogy rajtaütést hajt végre a Schlikhadtest ellen. ,,A fáradságos visszavonulásban sokat szenvedett csapatok táborozása a félreeső, egymással csak rossz mezei vagy hegyi utakkal összekötött helységekben, melyeket a kiváló érzületű palócok laknak, és mindenekfelett az átszeldelt hegyi terep, mely a nagyobb csapattestek mozdulatait is egészen az ellenség közeléig teljesen leplezi, olyan rendkívüli esélyeket kínáltak egy rajtaütés számára, hogy annak sikerét a legóvatosabb vezér is az első pillantásra láthatta."92 Klapka azt tervezte, hogy az ellenségnek Pétervásárán táborozó, 8000 főre becsült zömén fog rajtaütni. A helységet hegyi, csak az ottani lakosok által ismert ösvényeken akarta megközelíteni. A támadásra a következő intézkedéseket tette: A Máriássy-hadosztály fele február 23-án Kerecsendről Sírokra megy, ott néhány órát pihenve, menetét éjfélkor folytatja és megkerülve Pétervásárát, oldalba támadja meg az ellenséget. A Dessewffy-hadosztállyal Baktán át előnyomulva szemből maga vezeti a támadást. Ennek időpontja mindkét hadosztály részére hajnali 4 óra. Sikertelenség esetén Máriássy Sírokon, a főerő pedig Baktán, tehát a megközelítési útvonalon keresztül vonul vissza. Ennek biztosítására mindkét szorost erősen megszállva kell tartani.9 3 A tervezett rajtaütés tervét Klapka kötelességszerűen jelentette Dembinskinek, mint főparancsnoknak Mezőkövesdre, és a vélt jóváhagyás reményében már előre megindította a csapatokat. Alig, hogy ez megtörtént, megkapta Dembinski parancsát, melyben az altábornagy szigorú megrovás mellett megparancsolta, hogy Schlik ellen minden mozdulatot félbe kell hagyni, és a korábbi állásokba visszahúzódva Pétervására irányába csak felderítő őrjáratokat kell küldeni, biztosításul. Klapka így el sem indult, Máriássynak pedig azonnal értesítést küldött. Az alezredes a parancsot azonban már csak Pétervására előtt kapta kézhez, épp abban a pillanatban, midőn a megbeszélt jelre hiába várakozva, egyedül megkezdte a támadást 5 századból, 1 huszárszázadból és 4 ágyúból álló kis csapatával a Schulzig-hadosztály két dandára ellen. A meglepetés teljesen sikerült; a magyar ágyúk a széles főutca végén egy magaslaton tüzelőállást foglalva az utcát egész hosszában elárasztották kartáccsal és gránátokkal. A huszárok ugyanekkor benyomultak a szélső házakba és az álmuk -91 Klapka : Nationalkrieg I. 240 — 241. 1. Dessewffy Arisztid, a későbbi aradi vértanú rövid életrajzát ld. Gelich : i. m. II. 434 — 435. 1. Portyázó huszárokról jelentett Colloredo febr. 20-án este is Hatvanból. Kriegsarchiv, Hauptarmee 1849. 2/197. sz. 92 Windiseh-Grätz febr. 17-én rendelte vissza Hatvanig Colloredot. Kriegsarchiv, Hauptarmee 1849. 2/168. sz. fog. Az idézet Klapka : Nationalkrieg I. 242. 1. 93 Klapka : i. m. I. 243. 1.
