Századok – 1961
Tanulmányok - Borus József: Dembinski fővezérsége 1849 februárjában 536
"' 558 BORÚS JÓZSEF ban meglepett császáriakat az ágyból rángatták ki. „Az általános zűrzavar — írja a Schlik-hadtest krónikása —, mely ezt a rajtaütést követte, határtalan volt. A saját lovasság egyrésze ingben-gatyában pattant lóra, hogy a megsemmisítő ellenséges tűz hatókörén kívül gyülekezzék . . . Úgy látszott, hogy a vitéz, derék ottocsániainkon és tüzéreinken kívül mindenki elvesztette lélekjelenlétét."94 „Nem nehéz megítélni, mi lett volna a következménye ennek a kavarodásnak, ha a támadást 5 század és 4 löveg helyett 5 zászlóalj és 20 löveg, a haditerv értelmében 3 irányból egyidejűleg hajtja végre", állapította meg Klapka. így azonban a túlerő mindjobban felülkerekedett, s a Máriássy parancsára megkezdett visszavonulás a császári tüzérség, különösen a röppentyűk heves tüzében ment végbe. A veszteségeket nem ismerjük, de a császáriakéra következtethetünk abból a tényből, hogy Pétervásárát Schlik, csapatainak kivonása után fel akarta gyújtatni, mivel a honvédeket a lakosság vezette oda, de e szándékát nem valósíthatta meg, mert a házakban súlyosan sebesült, állapotuk miatt el nem szállítható császári tüzérek feküdtek.95 így ment füstbe, Dembinski érthetetlen és főleg szükségtelen tiltó parancsának következményeként a Schlik-hadtestre mérhető csapásnak immáron I negyedik, ezúttal utolsó lehetősége. Dembinski a Pétervására elleni támadást sem emlékirataiban, sem összefoglaló jelentésében nem említi, így a támadás megtiltásának közvetlen okát nem tudjuk. Az általános ok az lehetett, hogy Dembinski a császári főerőnek az általa kijelölt csatahelyre történő beérkeztéig, sőt mint látni fogjuk, az erről való megbizonyosodásig teljesen tétlenül akart maradni, nehogy megzavarja a császári felvonulást ! Az okkal egyébként Klapka sem foglalkozik, de az egész akció történetének leírását azzal a megállapítással zárja, hogy ha a Schlik-hadtestnek, mely három nappal később Kápolnánál a győzelmet eldöntötte, a zömét megverték, vagy megsemmisítették volna, úgy február utolsó és március első napjaiban a magyar támadás valószínűleg más fordulatot vett volna. Azt pedig, hogy a magyar támadás alkalmával a Schlik-hadtest számára mi forgott kockán, világosan megírta Kocziczka azzal, hogy a magyar ágyúk gránátjai a Pétervására terén álló lőszertartalék kocsijai mellett csapódtak be, s így az egész lőszer csak véletlenül nem repült a levegőbe !96 A Schlik elleni támadást Dembinski azért tiltotta meg, mert neki egészen más hadműveleti elgondolásai voltak. Főhadiszállását csak 25-én tette át Egerbe, s ezzel saját bevallása szerint is az volt a célja, hogy ottani jelenlétét az ellenség mielőbb megtudja. E hírtől a szolnoki császári helyőrség csökkentését remélte !97 Még ezt megelőzően jelentette ki végre a csata előtti napon Mezőkövesden Görgeynek, hogy előrenyomul, s lia meg tudja verni az ellenséget, balra fordulva Szolnokot és a császáriak Tisza balparti hídfőjét akarja elfoglalni.98 Ekkor, február 25-én, vasárnap Wrbna hadtestének Csorich vezette hadosztálya már Gyöngyösre, herceg Schwarzenberg altábornagy vezette 94 Klapka : i. m. I. 243 — 244. 1. KoSziézka : i. m. 225 — 226. 1. 95 Schlik összefoglaló jelentése a magyar támadásról, Erdőkövesd, febr. 24. Kriegsarchiv, Hauptarmee 1849. 2/240. sz. Klapka : Nationalkrieg I. 245. 1. Kocziczka : i. m. 227. 1. 96 Klapka : i. m. I. 245. 1. Koíziézka : i. m. 226. 1. 97 Dembinski összefoglaló jelentése. O. L. Dembinski iratok 2. k. 30. sz. , 98 Uo.
