Századok – 1961
Tanulmányok - Borus József: Dembinski fővezérsége 1849 februárjában 536
DEIIBIXSKI FŐVEZÉRSÉGE 1849 FEBRUÁRJÁBAN 553 E körökben foglalvák azon objectumok, melyeket a két ellenséges hadvezér az 1849-iki tavaszi hadjáratban elérni igyekezett: ti. magyar részről Budapest és Komárom, osztrák részről pedig Debrecen és Nagyvárad. Továbbá felölelik e (stratégiai) körök úgy a jövendőbeli csatatereket, mint a raktárakat és kórházakat, valamint a csapat és fegyverbeli ruházati és lőporbeli telepeket, sőt még a fegyvergyárakat is."7 5 Az elmondottakat Vetter, a megértés elősegítésére, rajzban is szemlélteti. Mivel Vetter szerint az ellenség legrövidebb úton történő elérése a cél, a korabeli hadművészet elvei alapján 1849 február elején Dembinskinek világosan kellett volna látnia, hogy ha ő Tiszafüredről, az ellenség pedig ugyanakkor Budapestről indul el, az útvonaltól függően Gyöngyös vagy Jászárokszállás környékén fognak találkozni. A magyar vezér azzal, hogy a csata helyét a Tiszafüred— Budapest vonaltól északabbra és Tiszafüredhez túlságosan közel választotta meg, egyrészt átengedte a tér nyújtotta lehetőségeket az ellenségnek, másrészt azt éppen ezzel a magyar kiindulási bázisnak a közvetlen közelébe engedte. Magyar hadműveletek Kápolna előtt Dembinski a kormánynak kezdeményezést ígért, de mindjárt első, február elején megkezdett és önállóan véghezvitt hadművelete során túlzott óvatossággal járt el. Kossuth azért küldte őt Tokajba, hogy Schlik hadteste ilymódon két tűz közé kerüljön.7 6 E hadtest, mint már láttuk, Kassáról csak a február 9-ére virradó éjjel vonult ki, létszáma 13 200 fő és 45 ágyú volt.77 Ezzel szemben Dembinski már február 4-én megérkezett Rakamazra, bár — nem tudni, miért — a Perczel hadtestéből magával vitt több, mint 4000 főt kitevő Kazinczy-hadosztályt Polgáron hagyta. Másnapra azonban e hadosztály is beérkezett, s így a most már 12 000 főre és 36 ágyúra erősödött Klapka-hadtestet azonnal el lehetett volna indítani a legfeljebb 3 menettel elérhető Kassa felé. Klapka jelentette is Dembinskinek, hogy Schlik visszavonulóban van Kassára, ahová a Szepességen át Görgey hadteste is közeledik. Erre Dembinski elhatározta, hogy Miskolc ellen fog előnyomulni !78 Ezt az érthetetlen elhatározását Dembinski a már többször idézett összefoglaló jelentésében azzal indokolta, hogy a Kassa elleni vonulást feleslegesnek tartotta, az ellenség 48 órás előnye ( ?) miatt. Ezenkívül feltételezte, hogy a császári hadtest Görgey elől Miskolcon át ugyanazon az úton fog visszahúzódni, amelyen néhány nappal korábban a Pestről segítségül küldött Schulzig hadosztály haladt. E hamis feltételezéstől vezettetve fordult Miskolc felé, hogy a várost az ellenségnél korábban érje el. Dembinski annyira biztosnak érezte magát, hogy február 6-án Szerencsen, a Rákóczi-várban egy Klapkával és Szemerével folytatott beszélgetés során hallani sem akart Klapka Schlik üldözését sürgető tervéről, hivatkozva saját katonai tudományára. Klapka viszont kijelentette, 75 Vetter emlékiratai OSZK kézirattár, Quart. Hung. 3030. sz. 76 Kossuth id., jan. 27-i levele Klapkához, Kossuth : XIV. 254. 1. 77 Kocziézka : i. m. 190. 1. 78 Dembinski : Mémoires 1/43 — 44. 1. A Klapka által jelentettekre Szuper S. : Die Operationen des 1-ten magyarischen Armee-Corps in Ober-Ungarn. Szuper táborkari őrnagy ezt a kéziratot aradi fogságban állította össze; és az O. L. Görgey-csal. lt. 1848—49. 11/b. fasc.-ában maradt fenn. Magyarul megjelent 1867 —1868-ban A Honvéd c. folyóiratban. Az id. hely 1868. 173. 1. Klapka hadtestének létszáma Klapka : Nationalkrieg I. 222. 1. 6 Századok
