Századok – 1961
Tanulmányok - Borus József: Dembinski fővezérsége 1849 februárjában 536
"' 550 BORÚS JÓZSEF Dembinski meg is mondja emlékirataiban, hogy milyen helyzetmegítélésből indult ki a terv elkészítésekor: „Magyarország a háborút ezideig meghatározott terv nélkül vezette, a hadmozdulatok kezdeményezését nemcsak átengedték az ellenségnek, de ezenkívül mindegyik tábornak jóakarata, több vagy kevesebb bátorsága szerint cselekedett, úgyhogy ha a magyar ügy decemberben és januárban nem bukott el, ezt kizárólag herceg Windisch-Grätz tábornok teljes alkalmatlanságának kell tulajdonítani." És ezek után végre a terv: „Az egész rendszer e hiányosságán segíteni úgy gondoltam, hogy mindenekelőtt hadműveleti bázisra van szükségem, egy szilárd pontra, ahonnan kiindulhat minden, általam megvalósítani tervezett hadművelet. E hadműveleti bázisul Tiszafüredet választottam ki, ahol egy majdnem két mérföld hosszú gát lehetővé teszi az átkelést a Tiszán, amely ezidőtájt a legszélesebbre volt áradva."0 3 Mindez még február 2-a előtt történt, mert „írtam Kossuthnak február 2-án, hogy nem tudok Debrecenbe menni tervem előterjesztésére; látván, hogy Klapka fenyegetve érzi magát. Kértem Kossuthot, hogy a Tisza balpartján Egyeken, Tiszafüredtől félórányira állítsanak fel egy nagy élelemraktárt, azaz negyvenezer ember és 6000 ló részére élelmet és takarmányt negyven napra, mivel — írtam neki — első csatámat Mezőkövesd és Eger táján szándékozom vívni és azt hiszem, hogy az ellenség negyvenezer emberrel működik majd ellenem."6 1 Dembinski с levelének eredetije sajnos nem ismeretes, noha bizonyosan létezett, mert Kossuth február 3-án válaszolt is rá. E válaszban biztosította Dembinskit, hogy haditerveiről rajta kívül csak Mészáros és Vetter fog értesülni, de ők is csak nagy vonalakban. Kossuth egyébként kifejezésre juttatta Dembinski iránti feltétlen bizalmát is: „Ami engem illet, legszívesebben azt •mondanám: »Cselekedjék tábornok úr; verje meg az ellenséget, és ne tárgyaljon, amíg meg nem verte !«"65 Dembinski egyébként február 2-án nemcsak írt Kossuthnak, hanem levelet is kapott tőle. Érre így válaszolt: „Lehetetlen kimondanom, hogy milyen érzéseket ébreszt bennem a nemes magyar nemzet megtisztelő bizalma; türelmetlenül várom a pillanatot e nagy és még meg sem szolgált bizalomnak az igazolására. — De mégegyszer ismételten türelmet kérek, amíg az esélyek úgy nem alakulnak, hogy az ellenség fölött valódi előnyöket vívhassak ki . . ."6 6 Dembinski általunk ismert következő, február 5-én Tiszalökön kelt, és ezúttal a Hadügyminisztériumnak szóló levele a haditervvel kapcsolatban még mindig csak ígéreteket tartalmaz. Az altábornagy bevezetésként megismétli, hogy Debrecenbe szándékozott menni, hadműveleti tervének a Hadügyminisztérium és a kormány előtti személyes előterjesztése végett, de Schlik 63 Dembinski : Mémoires 1/40. és 41. 1. 64 Uo. 1/41 — 42. 1. Dembinskinek ez a levele sem ismeretes. 65 Kossuth : XIV. 37. 1. Kossuth e levelének regesztájában több tévedés van. E levél ugyanis nem Dembinskinek az OHB 1849: 4136. sz. alatt fennmaradt levelére válasz, hanem világosan a Dembinski emlékirataiban fennmaradt levélre. Az OHB 1849: 4136. számon fennmaradt levélben ui. titoktartásról és hasonlókról szó sincs. Egyébként Dembinski e levelet Kossuth egy jan. 29-i, ugyancsak ismeretlen levelére írta. A Kossuth : XIV. 265. 1.-n közölt kinevezés Polgáron, jan. 30-án már a kezében volt, különben a hadsereghez intézett kiáltványát nem írhatta volna alá mint főparancsnok! 66 Kossuth levele, melyre Dembinski e választ írta, nem ismeretes. Dembinski levele O. L. OHB 1849: 4136. sz.
