Századok – 1961
Tanulmányok - Borus József: Dembinski fővezérsége 1849 februárjában 536
DEIIBIXSKI FŐVEZÉRSÉGE 1849 FEBRUÁRJÁBAN 563 Tudjuk, hogv a táborkari osztály feladata volt a császári seregről szerzett hírek feldolgozása, s magától értetődően a hírszerzés irányítása is. E feladatot a táborkar a legilletékesebb katonai vezető, Vetter tábornok véleménye szerint kiválóan oldotta meg: ,,A kémkedési rendszer kitűnői eg volt szervezve, s ennek következtében a kormány szakadatlanul tudomással bírt az ellentábor minden eseményei, intézkedései és liadműködései felől. Windiseh-Grätz nem küldhetett ki egy zászlóaljat, nem ásathatott sáncot anélkül, hogy arról Debrecen ne értesült volna. Budavárának, a lánchídfő erősítvényeinek még rajzait is bírtuk."59 Az együttesen 50 000 főnyi négy magyar hadtest támadásával Windiseh-Grätz három hadtestet tudott szembeállítani: a mintegy 10 000 főnyi I., a • Jellasics-hadtest a Pest-szolnoki vonalon; magában a fővárosban a II., WTrbna hadteste 15 000, és végül a III., Schlik hadteste Észak-Magyarországon kb. 10 000 fővel.60 Tudjuk, hogy Kossuth a Schlik-hadtestet 14—15 000 főre becsülte, s február 10-én azt írta Dembinskinek, hogy Szolnok és Cegléd körzetében csaknem 9 000 császári katona tartózkodik, Jellasicsnak pedig még ezen felül 10 000 főnyi serege van. Ebből világos, hogy Kossuth — de mások is — a császáriak erejét a valóságosnál nagyobbnak tartotta. Maga Dembinski a tervezett támadás során Windisch-Grätznek 40 000 katonájával számolt.61 Dembinski haditerve A Hadügyminisztérium és a Honvédelmi Bizottmány katonai elgondolásai természetesen vázlatosak voltak a Dembinski fővezérségét közvetlenül megelőző időben, de a csapatok felvonultatásához ez elegendő volt. A részletes terv kidolgozása Dembinskire várt, ám e terv Dembinski nagyfokú bizalmatlansága és táborkarának hiánya miatt írásban sohasem készült el. Az altábornagy nemhogy a Hadügyminisztériummal, de még Kossuthtal sem közölte elgondolásait ; és nem írta le ezeket sem a tiszafüredi események után készült összefoglaló jelentésében, sem emlékirataiban. így abban a helyzetben vagyunk, hogy a korábbi vázlatos elgondolásokat jobban ismerjük, Dembinski tervét viszont leveleiből, összefoglaló jelentéséből és emlékirataiból kell rekonstruálnunk. Emlékirataiban Dembinski saját haditervét először polgári tartózkodásának leírásakor említi. Polgárra megérkezve, január 30-án írt egy lelkesítő kiáltványt a hadsereghez, melyet kinyomtatás végett Debrecenbe küldött. „Ugyanakkor megírtam a kormánynak, mihelyt eltávozhatom (ti. a seregtől) 24 órára, Debrecenbe megyek, előterjesztem hadműveleti tervemet, amelyet gondolatban kinevezésem átvétele után készítettem el; de ugyanakkor közöltem, hogy az ügy fontossága tervem írásbani elküldését nem engedi meg, főképpen nem futár útján."6 2 59 Vetter emlékiratai. A táborkarra ált. Tövisházy-Ferjentsik O. : A magyar vezérkar (táborkar) 1848 —49-ben. Magyar Katonai Szemle, 1937. 5. sz. 60 Báró Josef Jellasics altábornagy, horvát bán rövid életrajzát ld. Oelich : i. m. I. 69 — 70. 1. Gróf Ladislaus Wrbna cs. altábornagy rövid életrajzát ld. Oelich : i. m. II. 293 — 294. 1. A létszámok Breit : i. m. I.2 273. 1., ahol Breit a Schlik-hadtestet a valódinál erősebbnek veszi. 61 Kossuth : XIV. 394-395. 1. Dembinski : Mémoires 1/42. 1. 62 Dembinski : Mémoires 1/39 — 40. 1. Dembinskinek ezen állítólag a kormányhoz írt levele nem ismeretes.
