Századok – 1961

Tanulmányok - Borus József: Dembinski fővezérsége 1849 februárjában 536

DEIIBIXSKI FŐVEZÉRSÉGE 1849 FEBRUÁRJÁBAN 537 Pár nappal Montecuccoli elfogása előtt, 1849. január 28-án Tiszafüred­ről Asbóth alezredes jelentette Debrecenbe a Honvédelmi Bizottmánynak, hogy a mezőkövesdi úton a császáriak jelentős forgalmat bonyolítanak le. Kossuth erre nyomban utasította a Hadügyminisztériumot az útvonal fokozottabb el­lenőrzésére.4 Lehetséges, hogy éppen ennek az intézkedésnek következtében indult február 7-én négy huszár élén portyára Tiszafüredről Töltényi kormány­biztos. TJtközben Poroszlón azt a hírt kapták, hogy Kápolnán épp most haladt át egy Miskolc felé igyekvő császári futár. Erre sietve Mezőkövesdre lovagoltak, abban a reményben, hogy lóváltással a futár időt veszít, s így elérhetik. Mező­kövesden azonban megtudták, hogy a futár már 2 órája keresztülhaladt Miskolc felé. Jobb híján elhatározták, hogy megvacsoráznak, majd vissza­térnek Tiszafüredre. A császári futár, gróf Erbach kapitány, Kassáról jövet január 27-én éjjel érkezett Budára Windisch-Grätzhez. Visszaindulását a tábornagy 30-án estére tűzte ki, de ezt arra a hírre, hogy Mezőkövesdet huszárok szállták meg, február 3-ára halasztották. Ekkor indult az Auersperg-vértesek egyik osztálya, Kisz­linger ezredes vezetésével Gyöngyösön át Poroszlóra, s Erbach így biztonság­ban kelhetett útra. A vértesek február 6-án Poroszlónál tűzharcba keveredtek, mely a magyar huszárok győzelmével végződött. Innen Abrányba mentek, s másnap reggel Erbach kénytelen volt útját különválva, egyedül folytatni. Kérte ugyan Kiszlingert, hogy adjon neki egy szakasz vértest kíséretül, de az ezredes a kérést, nem érezvén magát erre „felhatalmazva", elutasította.5 Erbach Kápolnán át délben érkezett Mezőkövesdre. Itt lovakat váltott és megebédelt, majd továbbindult. Miskolc előtt egy órányira zsidó kereske­dőkkel találkozott, akik közölték vele, hogy Schlik csapatai már az előző napon elhagyták Miskolcot, ahová ma estére 8000 magyar katonát várnak. Különben már a császáriak kivonulásának pillanatában 15 huszár lovagolt be a városba, és letépték az ellenséges plakátokat. Erre a hírre Erbach visszafordult. Útközben tiszti sapkáját kicserélte vadászkalapra, a magával vitt iratokat pedig egy vászonzsákbaii a nyakába akasztotta. Ruhája fölé bundát vett fel, remélve, hogy így nem ismerik fel. Amikor azonban kocsija estefelé begördült a mezőkövesdi vendégfogadó udva­rára, nyomban észrevette, hogy ott nagyobb embercsoport álldogál. Alig szállt le a kocsiról, huszárok vették körül, puskát fogtak rá és lefegyverezték, majd az étteremben tartózkodó Töltényihez vezették. Ez Erbach iratait elvéve, vacso­rát adatott a fogolynak, s félóra múltával már útnak is indult vele Tiszafü­redre.6 Asbóth, miután átvette a foglyot, nyomban a zsákban talált iratok át­vizsgálásához látott. Már a puszta számbavételük meggyőzte arról, hogy a Sándor-huszárok nem mindennapi fogást csináltak. Minden egyes irat Windisch-vértesezred) jelentése Windisch-Grätznek Gyöngyöshalásziból, 1849. febr. 4. Kriegs­archiv Wien. Krieg in Ungarn. Hauptarmee Windisch-Grätz 1849 2/41 b. sz. Vö. Köz­löny, 1849. febr. 3. sz. és Gelich : i. m. II. 300-301. 1. 4 Asbóth jelentése O. L. OHB 1849: 1248. sz. Kossuth intézkedése Kossuth : XIV. 274. 1. 5 Erbach elfogására Erbach-Fürstenau : Aufzeichnungen aus der Gefangenschaft. Darmstadt, 1876. l.s köv. 1. és Winterfeldzug 221.1. —Töltényi Kossuth bizalmas embere volt, tevékenységének csak néhány adata ismeretes. Egv-két életrajzi adatát ld. Szinnyei J. : Magyar írók XIV. Bpest, 1914. 468. hasáb. 6 Erbach : i. m. 8. s köv. 1. 5 Századok

Next

/
Thumbnails
Contents