Századok – 1961

Tanulmányok - Borus József: Dembinski fővezérsége 1849 februárjában 536

"' 538 BORÚS JÓZSEF Grätz aláírását viselte, s kevés kivétellel Sehliknek szólt. A legkevésbé j elentősek a megszállt területek politikai berendezésére és gróf Szirmai szabadcsapatára vonatkoztak, — ezeket a Honvédelmi Bizottmány február közepén magyar fordításban a Közlönyben közzétette.7 Lényegesebbek voltak a Sehliknek szóló parancsok. Windisch-Grätz egyik, január 29-én kelt levelében tájékoztatta az altábornagyot a január második felében történt hadieseményekről, különösen pedig Görgey8 erejéről és mozdulatairól; egyben megparancsolta neki: jelenlegi legfontosabb feladata az ellenségről, tehát Görgey mozdulatairól minél több hírt szerezni. A levél befejező részében Windisch-Grätz végül javasolta, hogy Schlik a tervezett Ungvár-munkácsi irány helyett nyomuljon Nyíregyháza ellen, mert így fenyegetni tudná Debrecent, s „talán én is olyan helyzetbe kerülhetnék, hogy az erősítések már megkezdett összevonása után, a Debrecen elleni támadó mozdulatot egy Szolnokról kiinduló támadással támogatnám, ami azonban pillanatnyilag még nem lehetséges".9 Az Erbachnál talált iratok legfontosabb része végül Görgeynek Schlik általi, a Görgey politikai beállítottságát kihasználó megnyerésére vonatkozott. Asbóth már a kiegyezés előtt részletesen ismertette emlékirataiban Erbach elfogásának körülményeit és a nála talált levelek Görgeyre vonatkozó tartalmát. A Görgey-kérdésnek ez az érdekes, a feldunai hadtest Dembinski fővezér parancsai alá helyezését, s ezzel a kápolnai csatát is előidéző vonatkozása azonban mindmáig tisztázatlanul maradt. Az irodalomban találunk ugyan adatokat Windisch-Grätznek Görgeyvel kapcsolatos, részben Schlik által is megvalósítani rendelt terveiről, de egyetlen sort sem arról, hogy Kossuth döntéseire milyen befolyást gyakorolt Windisch-Grätz Görgey megnyerésére irányuló terveinek ismerete.10 Asbóth a leveleket még az éj folyamán külön futárral, Erbachot pedig reggel kísérettel indította útba Debrecenbe. Előbb azonban számos levelet, így elsősorban a Görgeyre vonatkozó rendeletet és a Schlik feladatait tartalmazó parancsot, lemásolta, és ezeket a főparancsnokká nemrég kinevezett gróf Dembinski Henrik altábornagynak küldte el, aki ekkor már Miskolcról személyesen irányította a Schlik-hadtest elleni hadműveleteket.1

1 Erbach elfogásával az Országos Honvédelmi Bizottmány több értékes dokumentum birtokába jutott. A magyar hadvezetés számára a pillanatnyilag leghasznosabb következményt az jelentette, hogy Schlik nem értesült 7 Asbóth L. : Emlékiratai az 1848-i és 1849-i magyarországi hadjáratból. Pest, 1862. I.2

22. s köv. 1. Közlöny, 1849. febr. 18. sz. E levelek eredetiben O. L. OHB 1849: 4234. sz. Szirmay szabadcsapatára ld. Andics E. : A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848 —49-ben. II. Bpest, 1952. 309—310. 1. és Tragor I. : Vác története 1848 —49-ben. Vác, 1908. 96. 1. 8 Görgey Artúr rövid életrajzát ld. Gelich : i. m. I. 235 — 237. 1. 9 E levél fogalmazványa Kriegsarchiv, Hauptarmee 1849. 2/253. sz. közölve Winterfeldzug 216. s köv. 1.; magyarul Gelich : i. m. II. 301. s köv. 1. 10

Steier L. : Az 1849-iki trónfosztás előzményei és következményei. Bpest, é. n. 42. s köv. 1. a Kriegsarchivban levő fogalmazvány alapján közli Windisch-Grätz parancsát, de nem tudja, hogy e levél tisztázata Erbach—Asbóth útján Kossuth kezébe került! Asbóth egyébként 1862-től osztrák rendőrkém volt, ld. Steier L. : Beniczky Lajos. Bpest, 1924. 706. s köv. 1. Asbóth emlékiratainak a két világháború közötti értékelésére ld. Kosáry D. : A Görgey-kérdés és története. Bpest, 1936. 209. s köv. 1. 11

Asbóth febr. 8-án, hajnali 2 órakor Kossuthnak írt levele O. L. OHB 1849: 4111. sz. Dembinski rövid életrajzát ld. Gelich : i. m. II. 224. s köv. 1. — Asbóth : i. m. I.2 25. 1. Dembinski : Mémoires 1/30. ós 1/47. 1. Miskolcra még Szemere febr. 6-án-kelt jelentése O. L. OHB 1849: 1650. sz.