Századok – 1961
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (II. rész) 47
50 S. LENGYEL MÁRTA ha akarta, sem tudta megkövetelni, a nép között el is terjedt a mondás, hogy a papok csak azért nem nősülnek, mert akkor egyetlen asszonnyal kellene megelégedniük, míg most mind az övék lehet.20 3 Schuselka ismételten idézi is a nép száján forgó dalt: Rogy a papok ne merjenek Szeretni: esztelen vágy, Hisz ők is hús-vér emberek (A híveknél is inkább); És épp ezért van mindenütt, Ahol csuhák, talárok Forognak, hogy hü s tiszta nőt Keresve sem találok,204 A papok azonban csak akkor változhatnak meg, ha erkölcsös világi életet biztosítanak számukra. Éppen ezért manapság néhány vakbuzgó kivételével már az egész gondolkodó világ a coelibatus ellen foglal állást.20 5 Ebben a munkájában a korábbinál sokkal élesebben elítéli a katolikus egyház különböző ceremóniáit, a „jezsuitaságot", a szentekkel és a szentek ereklyéivel kapcsolatos bálványimádást, s szót emel a búcsúkkal, szentképekkel, amulettekkel és rózsafüzérekkel folytatott visszaélések s keresztényietlen kereskedelem ellen is.206 De még a katolikus mise-áldozat bírálatáig is eljut, nem is beszélve a mise-mondatással kapcsolatos számtalan visszaélés elleni kifakadásairól.20 7 Nyíltan hirdeti, hogy ma, a XIX. században már nem lehet mindazt elhinni, amit a trienti zsinat három évszázaddal ezelőtt hinni parancsolt, s éppen ezért elkeseredetten említi a trieri „varratlan köntöst", amely előtt még ma is térdelnek emberek, fétisimádó vadak módjára. A katolikus egyház ilyen és ehhez hasonló elfajulásának természetes következménye az egyre nagyobb mérvben terjedő hitetlenség, vallástalanság; a legtöbben a katolikus egyháztól való elfordulásukkal magát a keresztény vallást is elvetik.208 Évek óta már ő maga sem jár templomba, mert a katolikus egyházi szertartás nem elégíti ki vallási szükségletét. Most pedig végérvényes elhatározásra jut, s november 10-én este Die neue Kirche című munkájának befejezéseként ünnepélyes nyilatkozatban hozza olvasóinak tudomására, hogy lelki békéje kedvéért szakít a római egyházzal. Erős hitét azonban továbbra 203 Uo. 313—314. 1. 204 Schuselka, Deutsche Fahrten I. 279 — 280. 1.; Schuselka, Die neue Kirche 325. 1. 205 Schuselka, Jesuitenkrieg 287. 1.; Schuselka, Die neue Kirche 324. 1. 206 Schuselka, Die neue Kirche 98., 297. \.\Schuselka, Jesuitenkrieg 114.1.; Schuselka, Rückschritte 177. 1. 207 Schuselka, Die neue Kirche 298 — 301. 1.; Franz Schuselka : Das deutschkatholische Priesterthum. Mit einer Erinnerung an die Ordination Dr. Bergmanns durch Pfarrer Kerbler, am 1. Dec. 1846 zu Erfurt. Weimar (Hoffman), 1846, 13 — 14., 19 — 20. 1. 208 Schuselka, Rückschritte 200—201. 1.; Schuselka, Jesuitenkrieg 117 — 118., 109. 1.; Schuselka, Die neue Kirche 298. 1.: Schuselka, Rückschritte 169 — 170. 1. Vö. uo. 198., 200.1.; Die neue Kirche 293—294.1. — A trieri érsek 1844. augusztus 18-tól szeptember végéig tartó (Glossy, LXXI. 1.) ünnepségek keretében kiállított egy állítólagos Krisztusköntöst, s az ország minden vidékéről odazarándokoltak a vallásos rajongók. Nagy felháborodást váltott ki többekben ez a vakhitre építő egyházi cselekedet, számosan tiltakoztak ellene.
