Századok – 1961
Tanulmányok - Perjés Géza: A „metodizmus” és a Zrínyi–Montecuccoli-vita (I. rész) 507
A „METO DIZMUS" ÉS A ZRÍNYI—MONTECUCCOLI VITA 531 nyitja".4 3 Az általános intézkedés figyelembe veszi az erőviszonyokat, a terepet, valamint a szándékot és azt mérlegeli, hogy a politikai célt támadással, védelemmel vagy valamely államnak segítséget adva lehet-e elérni. A hadműveleti művészet alapja a pontos felderítés, a rendezett vezetés és az erélyes végrehajtás. A hadműveleteket határozottan, titokban és gyorsan kell végrehajtani. A hadműveleteknek három fő részük van: a menet, a pihenés és a harc. 3. Montecuccoli terve a török kiűzésére A következőkben érintenünk kell Montecuccolinak a török kiverésére vonatkozó elképzeléseit. Montecuccolit már életében, de főleg halála után a török háború szakértőjének tartották.4 4 Montecuccoli volt az első, aki a török elleni nagy háború elméletét kidolgozta, és annak végrehajtására olyan terveket hagyott hátra, melyek alapját alkották később a török kiűzésének. A töröknek Európából való kiverésére már Konstantinápoly bukása óta számtalan terv, elképzelés, javaslat hangzott el.4 5 Különösen megnövekedik a török háborúval foglalkozó irodalom a XVI. század első évtizedeiben, amikor Rhodos eleste és a mohácsi katasztrófa felkelti a veszély érzetét Európának úgyszólván minden országában. Papok, tudósok, diplomaták, katonák intik Európa fejedelmeit az összefogásra és a nagy keresztes háború megindítására. A művek egy része könyv alakban jelent meg, másik része azonban titkos jellegű, kimondottan az egyes udvarok belső használatára szánt javaslat vagy vélemény. Különösen a bécsi udvar levéltáraiban található sok ilyen, ahol éppen a török veszély közelsége, valamint a német-birodalmi kapcsolatok miatt a nagy török háború és a birodalom részéről adandó ,,Türkenhilfe" kérdésében rengeteg tanácskozás folyik, sok javaslat hangzik el, majd kerül a birodalmi gyűlés elé megvitatásra. Montecuccoli ismerte mindezen műveket és elaboratumokat, ezenkívül, mint a haditanács elnökének, hivatalból is hatáskörébe tartozott a török kérdés, nemcsak katonai, de diplomáciai szempontból is. Ismerte a követi jelentéseket, ezeken keresztül pontos képe volt a török birodalom belső helyzetéről és gazdag személyes tapasztalatokkal is rendelkezett a török háborúival kapcsolatban. Mindezeket felhasználja művében, a Delia Guerra col Turco in Ungheria-h&n. Az 1. könyvben tömören összefoglalja a hadművészet általános elveit, szabályait és módszereit. A 2. könyvben ismerteti az 1661—64. évi háború eseményeit. A 3. könyvben a hadművészet általános, elvi tételei és az 1661—64. évi háború tapasztalatai alapján kidolgozza a török ellen indítandó nagy háború tervét, szabályait és végrehajtásának módját. A 3. könyvben, végigmenve az 1. könyvben kifejtett általános elveken, először azt vizsgálja, hogy ezek az elvek miként valósulnak meg a töröknél, 43 Deila Guerra col Turco. Lib. I. cap. I. 44 „Montecuccoli war der erste General, der der Türken ihre Kriegsverfassung nachprüfte, beobachtete, niderschrieb, und solche zugleich mit den Vor- und Nachteilen der christlichen Armee verglich. Die Taktiker neuer Zeiten sind seinem Beispiele gefolgt, und in dem gegenwärtigen 18ten Jahrhundert hat man erst angefangen, die Türken gehörig zu urtheilen." Hayne : Abhandlung über die Kriegskunst der Türken. Wien. 1788. 5. 1. 45 A török elleni nagy háborúra vonatkozó irodalomról áttekintést ad: Jahns : Geschichte der Kriegswissenschaften. Leipzig, 1891. 1. köt. 525. és köv. 1., továbbá Heischmann : Die Anfänge des stehenden Heeres in Österreich. Wien, 1925, 15. és köv. 1.
