Századok – 1961

Tanulmányok - Perjés Géza: A „metodizmus” és a Zrínyi–Montecuccoli-vita (I. rész) 507

A „METO DIZMUS" ÉS A ZRÍNYI—MONTECUCCOLI VITA 521 a Rajna jobbpartján elfogalt területeket kiüríteni, és általában fel kell hagyniok az oly nagy kezdeti sikerekkel induló támadó háborúval és defenzívába szorulnak. Mindez elsősorban Montecuccoli éles Ítélőképességének és jó hadvezetésének volt az eredménye. A következő hajárati évben az udvari intrikák miatt nem Montecuccoli vezeti a császár hadait. Az eredmény meg is mutatkozik. Az Elzászba benyomult szövetségeseket Turenne zseniális téli hadjáratával kiszorítja, s így ez a nagyon fontos terület újra a franciák kezére kerül. 1675-ben újra Montecuccolit bízzák meg a fővezérlettel. Ausztria szempontjából a fő hadszintér a Felső Rajna vidéke. Montecuccoli feladata igen bonyolult: vissza kell foglalnia Elzászt, de ugyanakkor figyelemmel kell lennie az osztrák Vorland biztonságára is, melyet a Rajnán átkelő franciák megtámadhatnak. Igen nagy tehertételt jelent és felettébb megnehezíti Montecuccoli helyzetét a dél-német fejedelmek magatartása, akik attól teszik függővé állásfoglalásukat, hogy a hadműveletek miként alakulnak, sőt vannak olyanok is, mint a württembergi fejedelem és a bajor választó, akik tárgyalásokat folytatnak a franciákkal egy lehetséges szövetkezés kérdésében. Különösen a bajor választó magatartása aggasztó; Ausztria szomszédságában és Montecuccoli háta mögött igen nagy zavarokat okozhatna 15—20 000 katonát számláló, tekintélyes hadseregével. Mindezen okokból igen meg kell gondolnia Montecuccolinak, hogy nyílt csatába bocsátkozzék, mivel egy vereség katasztrofális következményekkel járna; a hadsereg pusztulásán kívül maga után vonná, hogy a fejedelmek megvonják támogatásukat, sőt Bajorország és Württemberg esetében nyílt ellenségeskedést váltana ki. További nehézség, hogy Elzászban, de még Dél-Németországban sem számíthat élelemre. A legközelebbi és legteljesítőképesebb raktár Strassburgban van. Mindebből követ: kezik, hogy a hadműveletek központja e város. Ide köti a császári hadakat az a tény, hogy nem hagyhatják fedezetlenül az osztrák Vorlandot és hogy Württemberget és Bajorországot szemmel kell tartani, végül a városban lévő élelmi készletek. Tehát Strassburg kézbevétele nélkül Elzász meghódítása elkép-I zelhetetlen. A francia hadvezetőség célja, hogy Elzászt megtartsa. A hadakat megint Turenne vezeti, aki azon a véleményen van, hogy Elzászt a Rajna túlsó oldalán kell megvédeni. Pontosan látja Montecuccoli nehézségeit, épp ezért legfőbb törekvése, hogy megakadályozza, hogy a császáriak élelmet kaphassanak Strassburgból. Még május elején a két ellenfél megközelíti a várost és mindkettő a saját oldalára akarja vonni. Az óvatos városatyák azonban semlegesnek nyilvánítják a várost, és ezzel az első menetet Turenne nyerte meg, ugyanis Strassburg semlegessége azt jelenti, hogy Montecuccoli nem kaphat élelmet a városból, tehát hadai éhezni fognak, míg ő szabadon veheti igénybe az elzászi francia raktárak készleteit. Montecuccoli mindenképpen el akarja vonni Turennet Strassburg alól, elindul észak felé, Speyernél átkel a Rajnán és úgy tesz, mintha felülről akarna betörni Elzászba. Azonban Turenne átlát rajta, nem hagyja el Strassburg környékét, sőt átkel a Rajna jobb partjára, állást foglal Willstädt és Ottenheim között és lezárja a Strassburg felé vezető utakat. Montecuccoli sietve visszatér, először északról, majd délről fenyegeti Turenne állásait, de nem indít komoly támadást. Nem indíthat komoly támadást, mivel Turenne állása oly kitűnő, a terep annyira alkalmatlan a támadásra, az erőviszonyok annyira kiegyensúlyozottak, hogy a korabeli harci eszközök és taktika mellett minden hátrány a támadó oldalán van. Hetekig méregeti egy-4 Századok