Századok – 1961

Tanulmányok - Perjés Géza: A „metodizmus” és a Zrínyi–Montecuccoli-vita (I. rész) 507

514 PERJÉS GÉZA össze annyi erő, hogy komolyabb hadműveletekbe lehet kezdeni. Ekkorra azonban Érsekújvár már elesett. A magyar felkelő hadak élén Zrínyi sikeres vállalkozásokat liajt végre ugyan, azonban a dolgok lényegén ez már nem változtat. Bécs ugyan megmenekült, de Érsekújvár és vele együtt nagy darab magyar terület a töröké lett. A hadjárat siralmas vége, Érsekújvár eleste hatalmas felháborodást kelt nemcsak a magyaroknál, hanem Európa-szerte is. Megint Montecuccoli a bűnbak, ő áll a támadások középpontjában. Pedig hadvezetését most som lehet hibáztatni. Feladata Bécs védelme volt és nem Érsekújvár felmentése. Erre az adott erőviszonyok mellett nem is vállalkozhatott. Az 1664. évi hadjárat Az 1663. évi események meggyőzték a bécsi udvart arról, hogy félmegoldásokkal, ravasz, vagy legalábbis annak látszó diplomáciai manőverekkel nem lehet a török támadó szándékát leszerelni. így előtérbe kerül a nyugati segély kérése. Lipót császár decemberben Regensburgba utazik, hogy személyes jelenlétével szerelje le a birodalmi gyűlésen egybegyűlt rendek felháborodását és meggyőzze őket az udvar komoly szándékairól. A leghatásosabb eszköz erre valamilyen katonai siker lenne, valamilyen vállalkozás, melyet azonnal, még a tél folyamán végre lehetne hajtani. Éppen kapóra jön Zrínyi, akinek tekintélyét előző évi sikeres portyázásai igen megnövelték. Zrínyi még novemberben kérte az udvart, hogy Eszék és Pécs irányába vállalkozást hajthasson végre. Ekkor elutasították kérését, de most, látva a birodalmi gyűlés hangulatát, örömmel kapnak rajta.1

4 Zrínyi a vállalkozást fényes sikerrel fejezi be. Az eszéki hidat felgyújtja, Somogyot és Baranyát felperzseli, így pusztasággá változtatván a Kanizsa ellátását biztosító területet, elvágja utánpótlását és megteremti az alapot a vár ostromához. Azonban az ostromhoz Bécs engedélyére és segítségére lenne szükség. Mindkettő késik. A császár csak március 18-án engedélyezi az ostromot. A vár megszállását április 8-ra tűzik ki, azonban a szükséges felszerelés és tüzérségi anyag késedelmes szállítása miatt ez kitolódik 30-ikára, a tüzérségi támadást pedig csak május 9-én kezdhetik meg. Pedig minden nap késés nagy mértékban csökkenti az ostrom sikerének esélyeit. Belgrád körül erős török csapatösszevonások folynak, az eszéki hidat lázas sietséggel javítják, élelemmel töltik fel a raktárakat, tehát minden előny, amit a híd lerombolása 14

Hogy Zrínyi vállalkozását politikai indokok alapján engedélyezték, arra nézve a források egybehangzóan nyilatkoznak. Montecuccoli így ír: „Ő (ti. Zrínyi) a közjó iránti buzgalomtól és ama reménytől vezetve, hogy az ellenséges helyőrségtől megszabaduljon (ti. Kanizsától), mely a tartomány nyakán ült és uralkodott felette, olyan valószínű okokkal tudta ajánlani a vállalkozást a császárnak, aki ebben az időben Regensburgban tartózkodott, hogy az egész birodalom nagy tetszéssel elfogadta és buzgón sürgette végrehajtását," Delia Guerra col Turco. Lib. II. cap. XLI1. Ugyanilyen értelemben nyilatkozik Lipót császár is 1664. máj. 26-án kelt levelében: ,,Ez alkalommal nem akarjuk ismételni . . . hogy milyen nyomós okok miatt kellett megengednünk ezt a vállalkozást, amennyiben mindenki, különösen pedig a birodalom választói és fejedelmei a segély (ti. a török segély) pontjainak megtárgyalásánál erre erősen kényszerítettek és más pontokat nem is akartak tető alá hozni, sőt ennek elhagyásával többeknek azon hiedelme kapott volna tápot, hogy mi csak követeléseket támasztunk a török veszély ürügye alatt, de tulajdonképpen nem áll szándékunkban komolyan hadakozni; ezért mi akkor, ahogyan közöltem, elhatároztuk, hogy ezt a vállalkozást végrehajtjuk." Idézi Schempp : i. m. 78 — 79. 1.