Századok – 1961
Tanulmányok - Perjés Géza: A „metodizmus” és a Zrínyi–Montecuccoli-vita (I. rész) 507
A „METO DIZMUS" ÉS A ZRÍNYI—MONTECUCCOLI VITA 515 és a vidék felperzselése jelentett, kárbavész; a török felmentő sereg előbb fog beérkezni, mint Kanizsát be tudnák venni. Zrínyi látja ezt, már szívesen le is mondana az ostromról, azonban már nem teheti, hogy visszalépjen. A nehéz, mocsaras terepen igen lassan halad előre az ostrom, s közben egyre riasztóbb hírek érkeznek a török sereg közeledéséről. Június 1-én, amikor pedig már csak néhány nap választja el a kapitulációtól az élelmi utánpótlástól megfosztott, kiéhezett várat,15 a helyzet tarthatatlanná válik és a tábornoki haditanács elhatározza az ostrom felhagyását. A sereg megkezdi visszavonulását Üj-Zrínyivár felé, ahova csak nagy üggyel-bajjal tud megérkezni, mivel a török előcsapatok már a vár alatt vannak.1 6 E baljós események híre nagy riadalmat kelt Bécsben. Nemcsak arról van szó, hogy a kidolgozott tervek mind összekuszálódtak,1 7 hanem arról is, hogy Stájerország nyitva áll a török előtt. Lipót császár elrendeli a Duna mentén gyülekező császári főseregnek a Drávához és a Murához való átcsoportosítását és Montecuccolit bízza meg a főparancsnoksággal. így tehát a fő hadműveletek súlypontja erre a császári szempontból kedvezőtlen hadszíntérre terelődik át. Montecuccoli azonnal leutazik Grazba, tárgyal az ottani haditanáccsal, majd Űj-Zrínyivárhoz megy. A helyzet, amit talál, lesújtó : a csapatok a legnehezebb körülmények között állnak ellent a török egymást követő rohamainak, a katonák éheznek, szívüket vesztették, az ellenség a vár felett uralkodó magaslatokról hatásos tűz alatt tartja a védőket, az alvezérek egyenetlenkednek egymással. Az általános stratégiai helyzet is a legrosszabb. A szövetséges sereg csak most van gyülekezőben és Pozsonytól Karintiáig, Passautól Grazig vannak szétszórva a csapatok. Amíg ezek nem gyülekeznek össze, még gondolni sem lehet nagyobbszabású akcióra. Legsúlyosabb a helyzet az élelmezés 15 A török helyőrség kétségbeesett helyzetét az alábbi levél bizonyítja: „Az ellenség ágyúgolyóin kívül más ennivalónk nincsen! — írja a vár parancsnoka a közeledő nagyvezírnek. Babocsa, Berzence, Pécs, Dárda váraknak az ellenség által való elfoglalása és az északi (eszéki) hídnak elrombolása óta hozzánk segítség és élelmiszer 1 nem érkezett, s helyzetünk szomorú." Evlia Cselebi 3. köt. 500. 1. 16 Az eszéki vállalkozást és Kanizsa ostromát illetően a magyar és az osztrák, 1 illetve német történetírás kereken ellenkező véleményen van. A magyar hadtörténetírás általában pozitívan értékelte a vállalkozást, bár nem látta meg összefüg-1 gését Kanizsa ostromával, hanem azt a török hatalom megtörésére, a Dráva völgyében elindított döntő csapásnak tekintette. Rónai—Horváth : Zrínyi Miklós, mint hadvezér. HK. 1891. Azonban ez túlzó következtetés. Zrínyi kijelentéseiből világosan látszik, hogy ő a vállalkozást pusztán Kanizsa ostroma előkészítésének tartotta. Erre már Pauler is rámutatott. Zrínyi Miklós és Montecuccoli Raimund. Bp. Szemle, 1867. 22. 1. Acsády : i. m. 187. 1., HK. 1893. 133. 1.; Bécsben is így látták a kérdést: Marczali : Regesták a külföldi levéltárakból. Bpest, 1882. 241. 1„ sőt a törököknél is: Fekete : Mehmed Chalife „Tarich"-ja. HK. 1925. 425. 1. Osztrák részről egyedül Angeli értékeli pozitívan az eszéki vállalkozást: Der Friede von Vasvár. Öst. Mil. Zeitschrift. 1877. 5. 1.; Zwiedenick-Südenhorst a vállalkozást felesleges erőpazarlásnak tartja: Die Schlacht von St. Gotthard 1664. Mitth. d. Inst. f. Öst. Geschichtsforschung. 1889. X. Bd. 442. 1.; Erdmannsdörffer e véleményhez csatlakozik: i. m. 1. köt. 367. 1.; Schempp is elítéli a vállalkozást és „céltalannak" minősíti: i. m. 76 — 77. 1.; Hantseh művében „meggondolatlannak" mondja a vállalkozást: i. m. 2. köt. 33. 1. 17 Az 1664. hadjárati évre szóló haditerv igen nagyszabású erőfeszítéseket helyezett kilátásba. Az osztrák, a birodalmi, a francia és a magyar csapatok 70 — 80 000 katonából álló hadsereget alkottak volna. E tekintélyes haderőt három csoportban akarták alkalmazni: a főerő Montecuccoli alatt a Duna völgyében működött volna és egy-egy hadsereg Felső-Magyarországon, illetve a Dráva vidékén. A hadműveletek anyagi előkészítésére igen nagy előkészületek történtek, és különösen a Dunánál élelemmel bőven ellátott raktárakat állítottak fel.
