Századok – 1961
Tanulmányok - Perjés Géza: A „metodizmus” és a Zrínyi–Montecuccoli-vita (I. rész) 507
A „METO DIZMUS" ÉS A ZRÍNYI—MONTECUCCOLI VITA 511 vonul Kolozsvár alá. Montecuccoli reménysége most már csak Kolozsvárban van, ahol Kemény tájékoztatása szerint bőven várja élelem a katonákat. Kolozsvárra érve azonban váratlan bonyodalmak fogadják Montecuccolit és Keményt. A kilátásba helyezett élelemből alig van valami és pénz sincsen. Legnagyobb baj, hogy az erdélyi rendek a török nyomására Appaffyt választják fejedelemmé a marosvásárhelyi gyűlésen. Mi legyen most már a teendő? A sereg vesztesége a nélkülözések következtében harc nélkül is 3000 ember. Az esőzések következtében az utak sártengerré változtak, küszöbön áll a tél. A törököt tovább követni és keresni vele a csatát nem lehet, a sereg állapota és az ellenség számbeli fölénye miatt. Kolozsvárott viszont nem maradhatnak, mivel teljesen felélnék a környéket, ami pedig eme nagyfontosságú városnak a jövőben való megtartása szempontjából igen hátrányos lenne. Tehát nincs más választás, mint visszamenni. így indokolja Montecuccoli visszaemlékezéseiben a visszavonulást. Azonban más, súlyosabb okok is fennforogtak. Amíg a török nem ültette be Apaffyt a fejedelmi székbe, remélni lehetett, hogy egy győztes csatával el lehet ismertetni Keményt. Ebben az esetben talán nem került volna sor általános háborúra. Miután azonban Apaffy behelyezésével a Porta határozottan kimutatta, hogy nem akar tudni Keményről és nem enged beleszólást Erdély ügyeibe, a döntő csata biztosan elindította volna a nagy háborút, amiért Montecuccoli már tényleg nem vállalhatta a felelősséget. Végül is Montecuccoli fejtöréseinek az udvar parancsa vet véget, mely határozottan eltiltja a döntő csatától. Ezután még Montecuccoli Keménnyel együtt azon van, hogy az erdélyiek előtt eltitkolja a Bécsből jött tiltó parancsot, a visszavonulást pusztán katonai indokokkal magyarázzák, azonban színlelésük hiábavaló, mivel mindenki előtt világos, hogy azért kell visszavonulni, mert Bécs sorsára hagyta Erdélyt.1 0 A had szeptember közepén indul vissza, november elején Tokaj vidékére érkezik és december közepén Kassa alatt táborozik. A katonák között széles rendeket vág a halál, Kassáig 5—6000 ember pusztul el az éhségtől, a járványtól és a rettenetes nélkülözésektől.1 1 Az eredménytelen hadjárat, Erdély bukása, az éhező katonák kíméletlen rablásai és pusztításai hatalmas elkeseredést keltenek Magyarországon. Montecuccolit okolják a történtekért, aki erre magyargyalázó röpiratban válaszol. Zrínyi tollat ragad, visszautasítja Montecuccoli vádjait és fölényes szellemességgel, maró gúnnyal bélyegzi meg hadvezetését. Pedig, amint láthattuk, nem Montecuccolit terhelte a felelősség.1 2 A balsiker oka a bécsi udvar kapkodása volt. Az alapjában helyes haditerv megvál-10 Szalárdi biztosan tudott róla, hogy Montecuccolinak határozott parancsa volt, hogy a csatát kerülje. Ezt írja: „Bizonyosabb okát megtérésének (ti. Montecuccoli visszavonulásának) azt adták, hogy titkon oly ordinancziája volt a generálnak: ha a török Erdélyben magyar fejedelmet választ, meg ne harczoljon . . ." Szalárdi arról is hírt ad, hogy Kemény egybegyűjtötte az erdélyi hadakat, ós előttük pusztán katonai indokokkal mentette a császári sereg visszavonulását. Szalárdi János siralmas magyar krónikája. Bpest, 1853. 620—621. 1. 11 Szalárdi 8000 halottról tud. Uo. 628. 1. 12 Maga Kemény sem Montecuccolit okolta; így ír 1661. nov. 28-án Rédcinek: „Igazán referálta Kid. szolgája, hogy Cuculi uram visszatérése sokaknak nem tetszett légyen, mind azáltal ratioinak hely adatott, úgy ismerem; én is nem akartam semmiben vádolni." HK. 1892. 461. 1. Egyébként Acsády is megállapította, hogy nem Montecuccolit terhelte a felelősség az erdélyi kudarcért. Megállapítása csodálatosképpen hosszú időre teljesen feledésbe merült. Magyarország története I. Lipót és I. József korában. Bpest, 1898. 158. 1.
