Századok – 1961
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (II. rész) 47
EGY OSZTRÁK RÖPIRATÍRÓ ÚTJA A NEGYVENNYOLCAS FORRADALOM FELÉ (II. rész) Az egyház megújításáért A negyvenes években a gyengülő osztrák kormány hatalmát egyre inkább a katolikus egyház segítségével próbálta megszilárdítani, az egyházi reakció erősödése viszont a nép hangulatát a jezsuiták és liguoriánusok ellen fordította, s ez számos szépírói és publicisztikai munkában is visszhangra talált. Schuselka, aki már első munkájában is felemelte szavát az egyházi visszaélések ellen, most Der Jesuitenkrieg gegen Oesterreich und Deutschland című röpiratában még hevesebben fellép az erősödő egyházi befolyás ellen.190 Elkeseredetten állapítja meg, hogy a tizenkilencedik század Németországában a tizenharmadik század szörnyű sötétsége látszik újra felülkerekedni. Ismét a pápa szab törvényt az uralkodóknak, püspökök és szerzetesek lesznek az államhatalom uraivá, a népet pedig a vakság és a babona béklyóiba kényszerítik. A szerzetesek, méghozzá a veszedelmes jezsuiták és a „szellemi pestist" terjesztő liguoriánusok vagy más néven redemptoristák csapatosan vonulnak be Németországba s főleg Ausztriába.191 Pedig a jezsuiták minden önálló, szabad szellemi életet lehetetlenné tesznek, „hol jezsuiták vannak, ott semmiféle keresztény türelmesség, semmiféle egészséges családi szeretet, sem erős polgári önérzés, sem büszke állami öntudat, sem szabad művészet és tudomány, sem igaz vallás nem lehetséges . . ,"19 2 A jezsuiták Németországra nézve azért különösen veszedelmesek, mert Róma szolgálatában állva az egyes felekezetek szenvedélyes harcát élesztik fel.19a Ami pedig a liguoriánusokat illeti, ők a tulajdonképpeni jezsuitáktól csak annyiban különböznek, hogy tevékenységük még kártékonyabb és veszedelmesebb, mint amazoké. ,,. . . A legcsupaszabb, legpőrébb ostobaságot prédikálják és felháborító, istenkáromló elbizakodottsággal hirdetik, hogy éppen csak ebben az ostobaságban, ... a legvakabb legendahitben, a leggyermekibb ceremónia-játékban, vagyis az istenhez való hasonlóságról és az 190 Leipzig (Weidmann), 1845, 322 1. Április 19. előtt jelent meg, Hübner ugyanis ekkor küldi el Metternichnek (Qlossy Anm. 112. 1.). — A munka jelentőségéről Schuselka a Rückschritte 230. lapján ír. — Franz (i. m. 27., 410—411. lapján) Schuselka munkáján kívül ebben az időben keletkezett egyházellenes írásokként említi még Johann Senn (Ich bin der ZionsWächter der Tiroler, 1840), Hermann Oilm (Jesuitenlieder, 1842) és Lenau (Albigenser, 1842) munkáit. 191 Schuselka, Jesuitenkrieg 99., 105.. 161., 163., 283 — 284. 1.; Schuselka: Rückschritte 168., 175. 1.; Schuselka: Deutsche Fahrten I. 262. 1.; Schuselka, Die neue Kirche 11., 99. 1.: Briefe Josephs des Zweiten 81—82.1.; Rückschritte 181 — 182. 1. Vö. Deutsche Fahrten I. 242. 1. 192 Schuselka, Jesuitenkrieg 282. 1. Vö. uo. 168., 170., 291., 307. 1. 193 Uo. 165., 312. 1.
