Századok – 1961
Tanulmányok - Székely György: A Dózsa-parasztháború ideológiájához 473
A DÓZSA-PARASZTIIÁBŐRŰ IDEOLÓGIÁJÁHOZ 495 másik korabeli krónika az utóbbi gondolatot már össze is kapcsolta azzal a bibliára visszamenő közmondással8 0 , ami Taurinus szerint Dózsa beszédében is visszhangzott. „When Adam delved (dalfe) and Eve span, Who was then the (thanne a) gentleman?" „Mikor Ádám ásott és Éva font, Vajon a nemes akkor ki volt?" Ez a mondás ismeretes volt már John Bal! előtt, s ez terjedt el harci riadóként az egész kontinensen. Az angol előfordulás után felbukkannak németalföldi, dán, svéd és egyéb variánsai, s 1493-ban már egy Bambergben kinyomtatott parasztbarát költeményben is szerepel a nemesek elleni éllel. A jelszó eljutott cseh, lengyel és keletporosz földre is. Nem lehetetlen, hogy erre gondolt már a Velislav-biblia első mestere (1340 körül) is, amikor Ádámot és Évát munkában ábrázolta. Hiszen Ádám éppen ás, Éva fon ... A kelet-porosz felkelők (1525) is vallották minden ember egyenlő születését: amikor Ádám ásott és Éva font, az urak „a tehónistállóban voltak".81 A gondolat a magyar parasztság körében sem lehetett ismeretlen. Irodalomtörténetirásunkban olyan nézet is elhangzott, hogy Dózsa ceglédi beszédében az ősi egyenlőség hirdetése bizonyos szerzetesi forrásokra is visszavezethető. A tetszetős gondolat elől nem lehet kitérni — a közelebbi vizsgálódás azonban arra vezet, hogy a formai hasonlóság mellett lényegi eltéréseket találunk. A ceglédi beszéd idézett Tubero-változatának egy pontja igen közeli szövegkapcsolatra mutat Temesvári Pelbárt egy beszédével. Temesvári is beszél arról, hogy a földi, világi nemességben nem a természet egyenlősége, hanem a nagyravágyás utáni becsvágy nyilatkozik meg. Az emberek ugyanis a természettől fogva egyenlők és a keresztség révén mindannyian: gazdag és szegény, szolga és szabad, nemes és nem nemes mind isten fiai. A különbségek eddig valóban árnyalatiak. De Dózsa ezt az érvelést a feudális osztályrend tagadására fordítja — Temesvári viszont éppen az ellenkezőt teszi: siet hangsúlyozni, nem azért prédikálja ezt, hogy a nemeseket felforgassa, hanem hogy erényre intse.8 2 Ezért hajlandóbb vagyok az Európa-szerte 80 „Les coses ne poént bien aler en Angleterre, ne yront jusques à tant que li bient yront tout de commun et que il ne sera ne villains, ne gentils homes, que nous ne soions tout ouny." Froissarttól idézi Josef Kulischer : Wirtschaftgeschieh te des Mittelalters und der Neuzeit. I. (Berlin, 1954), 138. 1. — Hilton — Fagan : Engl. Bauernaufstand, 63, 81, 90 — 91. 1. — Hermann Conrad. : Deutsche Rechtsgeschichte В. I. (Karlsruhe, 1954), 281. 1. — Iso Müller : Von der Völkerwanderung bis zur Entdeckung Amerikas (Einsiedeln-Zürich-Köln, 1951), 204. 1. — Democracy and the Jew (New York, 1943), 16. 1. — Valóság, 1960. 2. sz. 130. 1. — Froissart vonatkozó helyének hitelességét a XIV. századi angliai prédikációk igazolják. R. H. Hilton : Peasant Movements in England before 1381 (The Economic History Review, 1949), 135—136. 1. 81 Nun wolt ich wissen also geren, Wann die Edelleüt her kumen weren, Sintemal das dy pösen vnd die frumen Nit mer dann von Adam vnd Eua sind kumen. Da Adam reütet vnd Eua span, Wer was die zeit da ein Edelman? Aufbau с. folyóirat 1953. évfolyam, 11. füzet, 965. 1. — Valóság, 1960. 2. sz. 130—131. 1. — Zoroslava Drobná : Die gotische Zeichnung in Böhmen (Prag, 1956), 16. sz. kép. 82 ,,. . . hoc predicamus non ut nobiles viros confundamus sed ut ad virtutes moneamus." Temesvári szövegére Pásztor : Temesvári ós Laskai, 153. 1. — A Taurinusvariáns és Temesvári beszédrészlete alapján Kardos Tibor csaknem teljesen egybemosta a nemesség és virtus vonatkozásában a felkelő vezér és a ferences prédikátor
