Századok – 1961
Tanulmányok - Székely György: A Dózsa-parasztháború ideológiájához 473
A DÓZSA-PARASZTIIÁBŐRŰ IDEOLÓGIÁJÁHOZ 493 hatta, hogy az elvonulás engedélyezése fejében magukat megadókat valóban szabadon kell bocsátani.7 2 Ugyanakkor egészen eltérő jellegű források beszélnek arról, hogy a parasztok mindenkit megölnek, aki nem csatlakozik hozzájuk, hogy nemesek kényszerből álltak a felkelő hadba, nehogy megöljék őket. Kifejezetten utal erre a megtorló törvény 33. cikkének 5. szakasza, arról beszélve, hogy sok nemes a parasztok kezébe esve, nehogy megöljék, csatlakozott hozzájuk és alávetette magát. (Az ilyenek, amint tehették, hanarosan otthagyták a parasztokat és tőlük elmenekültek.7 3 Ezek a példák mind azt mutatják, hogy nem az egyes nemesek életének kioltása, hanem a nemesi rend, a földesúri osztály felszámolása volt az út előre a társadalmi fejlődésben.) Taurinus már Dózsa fővárosi beszédébe is beleszövi: „Osszunk meg egymással mindent." Ezt fejezi ki másutt a ceglédi beszéd: „Tanítsátok meg a kevély fenevadakat, hogy egyenlően éljenek jobbágyaikkal s polgáraikkal-' '74 Ez sem humanista hozzátoldás a ceglédi beszédhez, hanem valóban paraszti szemlélet volt. Igazolja ezt Veres Gergely sasvári nemesember perének anyaga. A parasztokhoz állás miatt vádolva őt, Csupros Máté tanú eskü alatt vallotta, hogy ugyan hadvezető, zsákmányoló és gyújtogató nem volt a paraszthadban, de parasztok mondták róla a tanúnak, hogy Veres két dolgot ajánlott fel a parasztoknak , ha nem ölik meg. Az egyik, hogy akkor három nap alatt megszerzi Nyaláb várát, másrészt annyit fog igazgatni, amennyit egy-egy jobbágy.7 5 ' me, itt is felbukkan a gyakorlatban a ceglédi program: csatlakozás és vagyonfeladás esetében a nemes egyenlően élhet a jobbággyal! Ennek a szemléletnek újabb motívuma a népi humanizmus volt. Ez a nemesi jogokkal szemben is kifejtette érvelését. A XV. század végére a nemesi címert kezdték a nemesi származás igazolásának tekinteni, a királyok oklevélbe (címeres levél) foglalva adományoztak címert. (Első eredeti címerképes oklevelünk 1405-ből való.) E feudális felfogás gyűlöletességét mutatja a Taurinus által Dózsa György szájába adott szöveg: „Tudjátok jól, hogy mily vétkes a nemesi sarj, mely őseinek hamis családfájával büszkélkedik. Mert nem az ősöknek adott címer, hanem a fénylő erény szüli az igazi nemességet, a nagyravágyó hatalom nem egyesülhet az erénnyel."16 72 Márki: Dósa, 278. 1. - Márki : Dósa György korából, 205 — 206. 1. 73 Magyar Törvénytár 1000—1526. 722. 1. 74 „nobis communia singula sunto" Taurinus : i. m. 13. 1. Liber I. 412. sora, vö. Márki: Dósa, 176. 1. — „ex aequo cum suis colonis ас ciuibus viuere"; Tubero: i. m. 332. 1., vö. Márki: Dósa, 187. 1. — Az egyenlőségi igény megfogalmazása az „An die Versammlung gemeiner Bauernschaft" röpiratban ezzel összevethető: „Hie ist weder Knecht noch Herr, wir sind allzumal einer in Christo, ja also einer." M. M. Szmirin: Eine anonyme pol. Flugschrift . . . 73. 1. 75 ,,. . . et etiam nisi eundem non tradant morti, adaucter tan tum gubernat, quantum unus colonus ..." Komáromy András : A Dózsalázadás történetéhez (Történelmi Tár, 1897), 489. s köv. 1., oklevélközlés. Az .adaucter' itt vagy elírás audacter helyett, vagy az ,adaugeo' szónak a vallásos nyelvben szereplő második értelmében szerepel: ,vouer, consacrer, offrir en sacrifice'. Eugène Benoist — Henri Ooelzer : Nouveau dictionnaire latin-français (Paris, év nélkül; 1925?), 29. 1. — Márki fordítását: „többet használhat nekik, mint akármelyik jobbágy" (Márki : Dósa, 336. 1.) nem tartom pontosnak. 76 Non ignoratis, quam sit scelerata propago Nobilium falso maiorum stemmate gaudens. Quum non arma atavis data, verum nobilitatcm Virtus clara parit, non ambitiosa potestas Cum virtute coit
