Századok – 1961
Tanulmányok - Székely György: A Dózsa-parasztháború ideológiájához 473
A DÓZSA-PARASZTIIÁBŐRŰ IDEOLÓGIÁJÁHOZ 487 cos a pápa és az érsek felhatalmazására hivatkozik, illetőleg ezzel ellenkezőnek minősíti a keresztesek bebörtönzését, amit a keresztény hit elleni cselekménynek is tekint.4 7 A keresztes eszmevilág tehát mindenfelé élt a felkelők között, de tartalmát legvilágosabban a felkelés vezérkaránál érthetjük meg. 1514. június 29-i levelében a parasztellenes polgár Schewczlich János ugyan kétségbe vonta, hogy valóságos keresztesek lennének azok a „fickók", akik magukat kereszteseknek nevezik. A kortárs Luther Márton maga is utalt a magyar parasztháború nyomorúságának összefüggésére a római búcsúval, ami talán utalás arra, hogy a felkelők hivatkoztak a török ellenes harcra kiadott keresztes felhatalmazásra. Mindenesetre a parasztháború elítélését mutatja a reformátornál, hogy arra hozta fel példának, milyen bajokat okoz a római pápa. A parasztháború után néhány évvel író Hagymási Bálint (Valentius Cybeleius) is jellegzetes módon a felkelő nép keresztességét állítja szembe a kereszténységgel.4 8 De a valóságban a keresztes bulla, a keresztes felhatalmazás mozgósító erő volt, nemcsak ürügy. Ez természetes az akkori ideológiai viszonyok között. Ezért igyekezett az uralkodó osztály megállítani a keresztes bullák terjedését, kutatta és vonta felelősségre terjesztőit. Fényt vet erre Thüróczi Miklós erdélyi alvajda levele a nagyszebeniekhez (1514. június 7.). Felfedi benne, hogy az apostoli bullákat a nagyváradi gvárdián juttatta el Erdély felé, másrészt a vízaknai alkamarások esztelenül (insano consilio) a szászvárosi gvárdiánnak juttattak apostoli bullát és ott is közhírré tették.49 Ezekben az esetekben rövidlátó feudális tisztviselőkről és egyháziakról volt szó bizonnyal. De a bullák utáni nyomozás jelzi, hogy azoknak reális erőt tulajdonítottak a feudális urak is — s persze épp így azok az antifeudális prédikátorok, akik ugyan» csak buzgón terjesztették a bulla példányait. Aszalói Kecskés Tamás és megyaszói Mészáros Lőrinc levelükben a keresztes hadat segítő szegényeknek ismételten a bűnbocsánatot igérik. Talán erre a levélre, mindenesetre erre a fogalomra mehetett vissza, hogy a Tiszántúlra átkelt Dózsa is a büntetés és vétek alól feloldozást igérve mozgósított.50 A parasztfelkelés vezetésének következetes, radikális irányára jellemző Dózsa Györgynek a beszédével nyilván egyidőben Cegléden kelt kiáltványa. Ezt valószínűleg az ország különböző vidékeire küldte meg. A kiáltványnak egyik (Pest és Külső-Szolnok megyéhez szóló) példánya maradt fenn, minden valószínűség szerint hitelesnek tekinthető feljegyzésben. (Mindenesetre a forrás tartalmát a felkelés egyéb kútfői is igazolják.) Ez a forrás igazolja a ceglédi beszédnek azt a lényeges tartalmát, hogy a parasztháborúban az uralkodó osztály, általában a feudális osztályrend elleni következetes harc folyt. A kiált-47 Franki : Adalékok ... 5. sz. oki. 48 „Dy puben dy sich den Crewcziger nennen, unnde dy worhafftigen Crewcziger nicht seyn." Márki : Dósa, 325. 1.; „Item, was ist am letzsten ynn Hungern fur ein iamcr angericht durch den selben Turcken krieg mit Romischen Ablasz angefangenn?" 1521. Idézi Sólyom Jenő : Luther és Magyarország (Bpest, 1933), 40. 1.; „dum furiae illae infernales Cruciatorum, gens nihil praeter erucem Christianum habens", Valentinus Cybeleius Varasdiensis : Opera. Edidit Maria Révész. Bpest, 1939. 24. 1. (Az „Opusculum de laudibus et vituperio vini et aquae" című, 1517-ben megjelent munkából.) 49 Székely Oklevéltár. V. 927. sz. 60 A Kassán fennmaradt paraszt-levélből (mások bűnbocsánata mellett): „Qui vero sunt pauperes, et istas indulgencias optant iuuantes secundum vim et integre consequuntur et absoluuntur а репа et a culpa." Franki : Adalékok 2. sz. Csak így kiegészítve érthető a rossz latinságú „accipere репа et a culpa". Szerémi : i. m. 59. 1.
