Századok – 1961
Tanulmányok - Székely György: A Dózsa-parasztháború ideológiájához 473
486 SZÉKELY GYÖRGY A fenti összefüggések és párhuzamok érthetővé teszik, hogy a parasztháború humanista forrásaiban megőrzött, oly pregnánsan megfogalmazott követelések magvát hitelesnek fogadhatjuk el. Tiltakozás a pénzjáradék ellen és a vámrendszer támadása igen jellemzők az árutermelő paraszt, valamint az árutermelésben zsellérként, napszámosként, hajdúként dolgozó nép 1514-i felkelésére. A felkelésnek ez a jellemvonása s visszhangja a XVI. század második felében is — bizonyítéka a második jobbágysággal ellentétes fejlődési tendencia erejének is. Az örökös jobbágysorba süllyesztés földesúri és a bérlői, polgári jogok kiharcolásának falusi-mezővárosi törekvése jogi, ideológiai síkon is szükségképpen összeütközött. Kifejezően mutatja ezt Dózsa György 1514. évi ceglédi beszédének humanista megfogalmazása: „A magyar nemesség titeket, jobbágyait (colonos) nem tekint polgároknak (ciuium loco), hanem mint rabszolgákon (mancipiis) uralkodik rajtatok. . ,"44 3. A feudalizmus megdöntésének ideológiája A parasztháború ideológiájának sajátos vonása, hogy a kereszteshadjárattal kapcsolatos egyházi felhatalmazás adta meg a felkelők szemében cselekedeteik jogszerűségét. A felkelt parasztok nagy súlyt fektettek a hadban való részvételük törvényességének bizonyítására. Erről értesülünk Pál enyickei plébános leveléből, amelyet Kassa bírájának és tanácsának küldött 1514. május 18-án. Ebben közölte, hogy Enyickére keresztesek (quidam cruciferi) jöttek és kérték okleveleik lemásolását, amelyeket védelmül és igazolásul visznek magukkal. A plébános látta és olvasta irataikat és kérelmüket is teljesítette. Levelét azzal zárja, hogy ha a keresztesek bemutatják az iratokat a kassaiaknak, megítélésük szerint dönthetnek azokról.45 1514 május végén, tehát amikor talán még semmit sem tudhattak a keresztes hadjárat visszavonásáról — de már felismerték annak akadályozását — , a Gönc helységben állomásozó parasztcsapat vezetője (campiductor cruciferorum), Bagoly Eerenc levelet írt Kassa város bírájának és polgárainak. Levelében teljes jóhiszeműséggel hivatkozott a pápa és az érsek felhatalmazására. Arra kívánt feleletet a várostól, alávetik-e polgárai magukat a pápai utasításoknak.4 " Utóbbin a parasztvezér a keresztes hadjárat meghirdetését értette, hiszen nem tudhatott arról, hogy a pápának másodlagos kérdés volt Magyarország megvédelmezése, s feltehetően még nem jutott el hozzá a keresztes toborzás érseki megtiltásának híre. Másik szemléletes példa a kereszteshadjáratra szóló felhatalmazás népi értelmezésére egy Sárospatakról kelt parasztlevél, amelyet egy keresztes harcos (belliger cruciferorum) küldött Hetelei Mihály tokaji várnagynak. A várnagy keresztes vitézeket (de fratribus nostris seu cruciferis) ölt meg, illetve tartott bebörtönözve, a keltezetlen levél tehát már a parasztháború idejéről szól. Mégis a keresztes liar-T4 4 Tubero : i. m. 331. 1. 45 ,,. . . ut copiarem literas, quas ipsi pro tuitione et veritate secum deferunt, quod et feci, quia vidi et legi. Ideo si ostenderint vestris dominationibus, secundum vestrum iudicium discernere poteritis . . ." Ifj. Kemény Lajos : Kassa város levéltárából. A Dózsa-féle pórlázadás történetéhez (Történelmi Tár, 1902), 159. 1. 46 Franki : Adalékok ... 3. sz. oki.
