Századok – 1961
Tanulmányok - Székely György: A Dózsa-parasztháború ideológiájához 473
484 SZÉKELY GYÖRGY Az 1514. évi parasztháború összefüggéseit a pénzterhek elleni harccal és az árutermelés következményeinek egy másik vonatkozásával is le lehet mérni, s ez a forgalmat akadályozó vámok elleni küzdelem. A kereskedők és az árutermelésbe bekapcsolódó parasztok vámok elleni küzdelme ekkor már évszázadnál hosszabb ideje tartott; hol itt, hol ott lángolt fel, de 1514 előtt tudtunkkal csak a vámok kikerülésére, kijátszására szorítkozott,36 legfeljebb a vámfizetés megtagadására, általános jelleget azonban nem öltött. Ezen a téren is fordulat állt be az antifeudális elemek kereszteshadba gyűlésekor. A parasztháború célkitűzései és radikális ideológiája szempontjából egyébként is rendkívüli fontosságú levelükben megyaszói Mészáros Lőrinc és aszalói Kecskés Tamás a vámfizetéssel is szembeszállottak : a kereszteshadnak szállított élelem és más dolgok után egyetlen helyen sem tartoznak vámot (thelonium) fizetni. Ez a haderő ellátása mellett az árutermelő parasztok érdekét is szolgálta.3 7 Taurinus pedig a parasztháború kitörését az Alföldön egyenesen a vámhelyek felégetésével és a vámszedők megölésével kapcsolja egybe: „Tota telonea agri Comani exusta, telonum Ambustis sudibus suspensa cadavera passim, Passim flammivomis natos ex ignibus ignes Nunciat, in proceres saevisse ignobile vulgus."38 lefoglalja. Iványi Béla : A körmendi levéltár Memorabiliái (Körmend, 1942), 180. sz. — ,,. . . et unius oui valorem male aut sine precio accipere, sed omnia persoluentur." Franki: Adalékok.., 2. sz. oklevél, Márki: Dósa 178. 1. 36 Székely György : A parasztság szerepe az árutermelésben. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században (Bpest, 1953), 121 — 122. 1. — Az 1430-as években a soproniak jobbágyai és mások küzdöttek így a Fraknói grófok vámjai ellen. 1434: „Nu helfen ewr fuerlewt noch andern fucrlewten, mit in durich vnd faren nicht die rechten vnd gevondleichen strassen, domit mir mein mawt vorfuert wirdet." Házi : Sopron I./3. 83. sz.; 1439: „. . . die euren ein vngewondleiche strazz pawen vnd farend ... an chain mawtt komen . . ." Uo. 223. sz. 37 Franki : Adalékok ... 2. sz. oki. — A magyar okleveles gyakorlatban sokszor szerepel a telonium, pl. 1410: telonium seu tributum, Zala vármegye Oklevéltára. II. 152. sz.; 1432: ,,ad domum tributariam ... in dicta domo theloniaria." О. L.DI. 12469; 1482: tributis seu teloniis, Veress : Gyula okit. 42. sz.; 1498: tributorum et theloniorum, tributorum seu theloniorum, Reizner : Szeged tört. Okit. 54. sz. 38 Taurinus : i. m. 14. 1. Liber I. 459 — 462. sora. — A magyar okleveles gyakorlatban a telonium legtöbbször vámot jelent. De az ennek alapjául szolgáló görög szó vámhelyet, vámházat jelent. Forcellini szótára (Totius latinitatis lexicon) szerint teloneum hármas értelmű: 1. publicanorum mensa, 2. vectigal (VI. köt. 39. 1.), 3. fiscalis conductio (VI. köt. 744. 1.). Forcellini szerint továbbá telonium annak a helynek neve, ahol a vámszedők ülnek és behajtják a vámot (VI. köt. 38. 1.). A teloneum első és a telonium itt idézett értelmére ld. még telonium, teloneum, tolonium = vámház, Albert Sleumer : Kirchenlateinisches Wörterbuch (Limburg a. d. Lahn, 1926). 770. 1. és telön'um, teloneum = vámház, Alexander Souter : A Glossary of Later Latin to 600 A. D. (Oxford, 1949) 414. 1. Hasonlóan vámhely értelmű a theoloneum szó a sárosi alispán 1460-i levelében is, Iványi B. : Bártfa levéltárai, köt. 1214. sz. így szerepel Taurinusnál is. Értelmezésünket alátámasztja Károli Gáspár bibliafordítása is. A Vulgata szövege szerint Matth. 9. 9.: „Cum transiret indc Iesus vidit hominem sedontem in telonio." Károlinál, Szent Biblia Máté evangyólioma 9. rész 9.: „És mikor Jézus onnét tovább mène, láta egy embert ülni a vámszedő helyen ..." — A görög eredetű telon, önis m. latin szó Forcellini szótára szerint (VI. köt. 38. 1.) vámszedőt jelent. Vö. telönes = adószedő. A. Souter: i. m. 414. 1. — Az idézett sorok értelmét teljesen eltorzította Geréb László fordítása, A magyar parasztháborúk irodalma. 1437 — 1514. (Bpest, 1950), 120. 1.
