Századok – 1961
Tanulmányok - Székely György: A Dózsa-parasztháború ideológiájához 473
A DÓZSA-PARASZTIIÁBŐRŰ IDEOLÓGIÁJÁHOZ 483 dona iránt is megnyilvánult. De érdekes tényt rögzített Sajczlich (Schewczlich) János J.514. jún ius 29-én Kassán kelt levele is. Azt írta, hogy a keresztesek úri házakat Kirabolnak, felgyújtanak, pusztításokat visznek véghez, a lovakat és marhákat az urak és nemesek birtokairól elhajtják és olcsón elvesztegetik. A levélíró parancsot kapott tehát, hogy minden harmincadon foglaljon le minden elhajtott lovat és marhát, amire szolgáit utasította is, s erről jó előre értesíti Bártfa város tanácsát. A levélből annyi kivehető, hogy az uraktól nein eo-yém yssíl-irpíny formá jában vették ("I állataikat, hogy a parasztoknak és polgároknak is olcsó áron, de valamiféle vétel formájában kellett hozzájutniuk a földesúri állatállományhoz. Ez sem egyedüli magyar jelenség. Az 1381-i angol parasztfelkelők még a megtámadott és lerombolt kastélyokhoz tartozó állatokat (szarvasmarha, ló, juh, sertés) és gabonakészletet sem ellenszolgáltatás nélkül vitték el, hanem olcsó, igazságos ár on árusították el, juttatták a parasztok kezére.3 3 " " " Ez a gyakorlat- szöges ellentétben áll a feudális hadseregek, még a felvonuló „saját" csapatok szokásos rekviráló, a parasztokat károsító eljárásával is, amire jellegzetes források utalnak. (1437 az első kolozsmonostori egyezség, 1492 II. Ulászló védlevele Miskolc, Diósgyőr, Keresztes mezővárosok javára.)3 4 A parasztháború eseményeinek fenyegető emlékei miatt 1514 után az államhatalom fokozottan figyelemmel volt arra, hogy a felvonuló csapatok ne rekviráljanak. De hogy azt külön tiltani kellett, az a feudális hadvisef lésből akkor is természetesen következett. 1514-ben viszont — mint a német röplapok igazolják — átment a gyakorlatba az a követelmény, amit Kecskés Tamás és Mészáros Lőrinc akként írt elő, hogy a keresztesek egy tojás értékűt sem fogadhatnak el ellenérték nélkül, hanem mindent meg > kell téríteniük.3 5 33 „Die Kreutzer thun armen Leuten nichts, zahlen was man ihnen zuführt." Ain gross Wunderzaichen. Kertbeny : Ungarn betreffende deutsche Erstlings-Drucke (Bpest, 1880), 90. sz.; „Die Kreutzer thun keinen armen man kein laydt, nehmen nichts i mit gewalt, vnd was man ihnen zufurt, deshalb bezalen sie also gar." Auffrur. Márki : Dósa. 178 — 179. 1. — Márki : Dósa 325 — 326. 1. és Iványi Béla : Bártfa szabad királyi I város levéltára 1319—1526. II. k. (kézirat. Eötvös Loránd Tudományegyetem történeti tanszékeinek könyvtára.) 4446. sz. — Schewczlich János harmincados és kassai polgár, i tanácsos volt a parasztháború körül. Ld. Iványi: Eperjes lt. 1063, 1120, 1126, 1128, 1150, 1151. sz.; Iványi : Bártfa lt. II. (kézirat) 4518. sz. — Hilton— Fagan : Engl. Bauernaufstand 88. 1. A vonatkozó forrás angol fordítását (The „Anonimal Chronicle of St. Mary's, York") közzétette Charles Oman : The Great Revolt of 1381 (Oxford, 1906) V. függelék. Itt a megfelelő rész 190—191. 1. 34 1437 : Jakab Elek : Oklevéltár Kolozsvár története I. kötetéhez (Buda, 1870) tette közzé néhány hibával. ,,. . . a hadbaszállók méltányosan megállapított törvényes áron és nem erőszakkal vagy csökkentett áron vásárolják az élelmiszereket, — miként, mint mondják, mostanáig tették . . ." Kumorovitz L. Bernát kritikai szövege és fordítása az egyetemi történeti olvasókönyv számára. —- 1492 királyi utásítás a magyar és cseh katonai alakulatokhoz, hogy az említett mezővárosokban ne merjenek „a populis et jobbagionibus in eisdem commorantibus, eis invitis, aliqua victualia aufferre, vei quoque modo eisdem dampna inferre . . ." Szendrei : Miskolc III. köt. 78. sz. — A felvonuló királyi katonaság pusztításától való félelemre: 1463. Töttös László jobbágyainak szökése királyi és más nemesi birtokokra Bodrog vármegyében „propter metum descensus presentis exercitus", Zichy-család Okmánytára X. kötet, 198. sz. 36 Az 1518. évi tolnai országgyűlésen külön cikkelyben (8. c.) kellett tiltani, hogy a bárói vagy nemesi csapatok felvonulás ós visszatérés közben kárt tegyenek a parasztok javaiban és személyében. Magyar Törvénytár I. 746. 1. — 1521-ben II. Lajos Fladnyczer Videt Belgrád alá utasítja sereggel és tüzérséggel azzal a kikötéssel, hogy útközben a szegénységet ne károsítsa, az élelmet fizesse meg, mert különben javait
