Századok – 1961
Tanulmányok - Székely György: A Dózsa-parasztháború ideológiájához 473
A DÓZSA-PARASZTHÁBORÚ IDEOLÓGIÁJÁHOZ 481 A pénzterhek nyomasztó voltának hangsúlyozását az 1514 nyarán Budáról író Betinus de Comitibus pápai protonotárius is alátámasztja. Szerinte, a végvárak fenntartása címén és más ürügyekkel terhelték meg a bárók és nemesek súlyosan a parasztokat, hogy kincseket halmozhassanak fel.2 3 Ha klerikális szemléletű, bár a hazai egyház demagóg érvelését is tükröző író is így látta, könnyen elképzelhető, hogy Dózsa is erre mutatott rá nagy súllyal. A pénzterhek elleni tiltakozás tehát fontos része volt a parasztháború ideológiájának, lerázásuk pedig gyakorlatának. Erre nemcsak a ceglédi beszéd variánsai utalnak. Bakócz szerint már a kereszteshad toborzása során hirdették az alsópapság egyes tagjai a szolgáltatások eltörlését.2 4 Idevág továbbá a parasztháború ideológusának és alvezérének, Mészáros Lőrinc papnak Kassa levéltárában fennmaradt, valószínűleg még a kereszteshadjárat parasztháborúvá alakulása előtti levele. Ebben elrendelte, hogyha behajtók (questores) jönnének és erőszakkal akarnának kicsikarni jogtalanul pénzt („velint vi exigere. . . pecuniam iniuste") tőlük (ezt vagy a keresztesekre vagy a szegényekre értette), akkor az egész gyülekezet keljen fel, és ha az összes behajtókat is megölik, semmi kárt ne szenvedjenek.25 Hogy az oklevél állami vagy földesúri pénzbehajtókról szól-e, pontosan immár meg nem állapítható. Egy pénzbehajtóval a későbbiek során maga Dózsa számolt le Nagytúron (Mezőtúr). Szerémi szerint a pénzbehajtót (exactor censuum) megölte és a nála lévő 5 márkányi készpénzt elvette.26 Mészárosnak a jogtalannak tekintett pénzterhek elleni küzdelme és az általa pénzbehajtók megölésére kiadott feljogosítás egybeesik a táborita tanítással.27 I A társadalmi problémák azonossága veti fel a német parasztháborúban is a súlyos adóterhek elleni tiltakozást.2 8 A paraszti árutermelés alapján Magyarországon a felkelés bukása után továbbra is döntő súlya volt az állami és földesúri pénzterhek szedésének. De 1520-i beszédében már maga Werbőczi is — aki nagyrészt felelős a parasztság helyzetéért — kénytelen volt elismerni, hogy a parasztok, „kiknek adójából élünk, el vannak nyomva, koldussá vannak téve (depauperati), ki vannak szipolyozva és sokan közülük a nyomor miatt I koldulni mennek". A tönkremenő jobbágyok nem egyszer uzsorások hálójába kerültek. Jól mutatják ezt az 1 — 3 forint összegű kölcsönfelvételek súlyos kamat fejében. Elő-i fordult, hogy ilyen helyzetbe keveredett jobbágyok Ausztriába ós Morvaországba menekültek az adósság következményei elől.2 9 Az 1521-i törvény is a rendszeres pénzadóz-I tatás súlyát ismeri el, mikor mentegetődzik a jobbágyok ós zsellérek forintos adóval I sújtása miatt, „noha a paraszt, falusi és más köznépi állapotú (plebeae conditionis) embereket annyi sok csapás és nyomorúság után már végre kímélni kellene".' Ugyanezt ismeri el a mohácsi vész korából való Érdy-kódex írója, akinek hangja az egyházi dema-23 ,,. . . Rusticos et Vasallos suos diversis vectigalibus onerarunt et alia intolerabilia damna, et graves jacturas eis intulerunt." Mircse János : Két érdekes okmány a milanói kir. levéltárból. (Magyar Történelmi Tár 1868.) 1. sz. 24 Márki : Dósa. 199. 1. 25 Franki : Adalékok ... 2. sz. oki. 26 Szerémi György emlékirata Magyarország romlásáról 1484—1543. Közli Wenzel Gusztáv (Pest, 1857), 59. 1. 27 Székely Gy. : A huszitizmus ós a magyar nép. 588—589. 1. 28 „steuern, zinsen, und Gült", az „An die Versammlung gemeiner Bauernschaft" с. iratból. M. M. Smirin : Eine anonyme politische Flugschrift aus der Zeit des Großen Bauernkrieges. (Beiträge zum neuen Geschichtsbild. Zum 60. Geburtstag von Alfred Meusel. Berlin, 1956) 78 — 79. 1. 29 Szekfü Gyula : A magyar renaissance állam. {Kómán Bálint és Szekfü Gyula : Magyar történet II.. második kiadás, Bpest, 1936). 598 — 599. 1. — Lukinich : Podmaniczky-család oklevéltára II. k. 115. sz., Friss : Magyar—Zsidó Oklevéltár I. 268. sz.
