Századok – 1961

Tanulmányok - Székely György: A Dózsa-parasztháború ideológiájához 473

478 SZÉKELY GYÖRGY forrásokban — az eseményeket és jelenségeket célzatosan bemutató forrásokon kívül — megtaláljuk az egyház használatára szánt, ezért egészében őszinte prédikációkat (sermo secretus, titkos beszédek). Ez utóbbiak az egyház belső viszonyait leplezetlenül mutatják be. Mindkét nagy parasztfelkelés (1437. 1514) korából ismerünk ilyeneket Marchiai Jakab ill. Laskai Osvát tollából. Éppen azért beszélhetünk szerzetesi demagógiáról, mert ezek a papok közelről látták az egyház valódi helyzetét, belső állapotát, erről mégis csak a kléruson belül beszéltek, de kifelé a felelősséget a világi urakra hárították. Laskai Osvát éles szavakkal szólt az egyházi állapotokról De dedicatione ecclesiae című beszédében: mindenekfelett a papok és szerzetesek rossz élete rontja meg a katolikus egyházat — panaszolja —, amit nagyon leront, ha a világiak jobbak az egyháziaknál. Pogányul élő egyházi férfiak foglalták el Laskai szerint Krisztus örökét. Az erkölcstelenség és fényűzés ellen prédikált. A sem katonának, sem papnak nem jó, parasztként nem dolgozó, emberi módon nem élő papok elkárhozását jósolja. De rögtön kiemeli aggodalmasan, ezt a népnek meg ne mondják, nehogy a nép a szentségeket vonakodjék elfogadni e papoktól.14 Temesvári és Laskai prédikációi (mintái) tudatosan a nép befolyásolását célozták — ezért törekedtek a nép számára érthető formákra. Temesvári Pelbárt különféle munkáiban hangoztatta, hogy az ország népének felfogásához méri, az együgyű nép számára készíti prédikációmintáit, ezért azokat hosszabb és rövidebb változatban lehet előadni az alkalom, a nép ízlése, a hallgatók értelmi képessége szerint. A beszédekben bőven alkalmazta a legendákat, példabeszédeket, állatmesét „a szundikálók ébren tartására", s beszédeit közbeszúrt magyar szavakkal is élénkítette.15

Laskai a Sermones dominicales prológusában elmondja, hogy a beszédek kiadására többek között a falusi köznép lelki épülésére törekvés vezette (dilectionis affectu plebis, praesertim villanae seu rusticanae), amely nem érti meg a mély és túlságosan csiszolt beszédet — ezért még a nehezebb kérdéseket is egyszerűbb stílusban fejti majd ki, hogy befogadják és élvezhessék, ha vannak ehhez elég alázatosak. Laskai szerint nem kevesebb szeretettel kell beszélni a szegény, tudatlan parasztoknak, mint az előkelő személyeknek. Ugyanakkor arra is intette a prédikátorokat, hogy saját életük legyen bizonyság szavaik mellett. Prédikációs mintáiban a latin szövegbe néhol egy-egy magyar szót is elegyített. III. része, s már Laskai dolgozta ki a IV. részt. Igyekezett rendjét is megerősíteni, nevéhez fűződnek az 1499. és 1507. évi atyai (= sarengradi), illetve pakosi (= paksi) rendi konstitúciók gyűjteményei. Laskai 1511 derekán halt meg Budán. KatonaLajos : Laskai Ozsváth három glosszája (Magyar Nyelv, 190(5), 76. 1.; Tímár Kálmán : Laskai Ozsvát és a bibliográfia (Magyar Könyvszemle, 1910), Í48—149, 152—153. I.; Horváth Richárd : i. m. 22. 1. — Laskai Biga salutis című munkájának 1499. évi példánya a krakkói Jagellókönyvtárban. Ez Ilkusch (Ilkusz) Márton tulajdona volt, aki 1467-től Mátyás király haláláig pozsonyi egyetemi tanár, utóbb budai teológiai tanár és a Nagyboldogasszonytemplom plébánosa volt. Tímár : i. m. 135. 1. 14 „. . . Нес omnia in vulgari populo dicenda non sunt, ne exosi reddantur populo et vera misteria sacramentorum ab eis percipicnda contemnantur . . ." Horváth Richárd : i. m. 59-60. 1. 15

Heinrich : i. m. 136-137. 1.; Horváth Cyrill : i. m. 385-386. 1.; Beöthy Zsolt— Badics Ferenc : A magyar irodalom története. I. (Bpest, 1896), 132. 1.; Pásztor Lajos : Temesvári Pelbárt és Laskai Ozsvát az egyházi és világi pályáról (Regnum. Egyháztörténeti Évkönyv. Bpest, 1937), 142. 1.