Századok – 1961

Tanulmányok - Székely György: A Dózsa-parasztháború ideológiájához 473

A DÓZSA-PARASZTHÁBOKC IDEOLÓGIÁJÁHOZ 477 2. A ceglédi beszéd — harc a feudális terhek ellen Cegléd piacán mondotta el Dózsa (Székely) György híressé vált beszédét a felkelők serege előtt. Ez a ceglédi beszéd egyik legfelemelőbb dokumentuma a magyar jobbágyság évszázados felszabadulási törekvéseinek. Egyben egyik fő forrása a parasztháború ideológiájának. A ceglédi beszéd különböző későbbi forrásokban, más-más formában maradt fenn. Az uralkodó osztályhoz tartozó írók jegyezték fel. Mégis a szövegkülönbségek ellenére valamennyi forrásban egyöntetű — s ennyiben fő elemeiben hitelesnek mondható — a ceglédi beszéd lényeges tartalma, ha szószerint feltehetően nem is oly nagy humanista formagazdagsággal hangzott is el. Az összes források hangoztatják, hogy Dózsa a parasztságot sújtó szörnyű kizsákmányolás elleni elkeseredésnek adott hangot, és megmutatta a parasztság harcának egyetlen útját: a következetes, meg nem alkuvó harcot a feudális kizsákmányolók ellen. A ceglédi beszéd a parasztság felszabadulási törekvését fejezi ki a feudális terhek elviselhetetlen sokasága alól, de ezen az általános jellegén túl visszhangozza az árutermelő parasztság tiltakozását munkája gyümölcseinek elsajátítása, pénzének elvétele ellen. Az 1514-ben fegyvert ragadó parasztság — s nem pusztán a mezővárosi lakosság — ugyanis már árutermelő volt. Ezért is háborodott fel annyira a pénzterhek fokozásán — amint azt a parasztháborúnak több, egyébként eltérő jellegű forrása igazolja. Az ilyen ideológia kialakulásához hozzájárulhatott az egyházi demagógia is, a centralizáció és a világi birtok ellen. Temesvári Pelbárt szerint ,,A hetedik regula az, hogy az úr elégedjék meg a törvényes adóval . . . Annak okáért is súlyosan vétkeznek, kik alattvalóiktól többet követelnek a törvényes adónál. Mivelhogy hasonlítanak Pilátushoz és katonáihoz, a kik Krisztust megfeszítették s még e mellett ruháit is fölosztván, elragadozták tőle. Ezek is a szegényeknek munkájából és zsírjából élnek, és Krisztust a szegények személyében keresztre feszítik, mikor a mellett is zsarolásokkal gyötrik őket."11 Laskai Osvát a Szent Istvánról szóló beszédében olyan fejedelemről beszél éles bírálattal, aki alattvalóit jogtalan kivetésekkel terheli (iniustis exactionibus); később a rendkívüli adót (inordinata dica) kárhoztatja, itt azonban már általánosabb formában, mint amivel a jobbágyokat terhelik. Szent Lászlóról szóló beszédében pedig a súlyos adók kivetéséről és fogságba vetés útján való kicsikarásáról olvashatunk (tallias suis graves imponunt et cxigunt cum captivitate).12 Az egyháziak ugyanis már a parasztháború előtt kísérletet tettek a fennálló társadalmi feszültségért az uralkodó osztály világi részére hárítani a felelősséget, s ennek a kísérletnek szemléltető példái azok a társadalomkritikai részleteket tartalmazó prédikációk (ill. prédikációmintálc), amelyeket Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát13

mondottak el, ill. írtak. De az egyházi 11

Horváth Cyrill : Pelbárt és codexeink (Budapesti Szemle, 1891. 65. k.), 400. 1. 12

Horváth Richárd : Laskai Ozsvát (Bpest, 1932), 58-59, ill. 57. 1. 13

Temesvári Pelbárt 1435 táján született Temesvárott, 1458-ban mint Pelbartus Ladislai de Temeswar szerepel a krakkói egyetemen s itt lett baccalaureus 1463 végén. Ezután léphetett be a fercncrendbe. 1480 és 1483 közt kerülhetett Budára, de 1497-ig nem lakott állandóan ott. 1504 elején halt meg Budán. Heinrich Gusztáv : Temesvári Pelbárt (Budapesti Szemle, 1881. 26. k.), 134—135. 1. — Laskai Osvát a ferences obszervánsok pesti kolostorának gvárdiánja, majd magyar rendtartományának vikáriusa lett, Laskai Temesvári művének több értelemben is folytatója. Gondozásában jelent meg mestere Rosarium aureum című teológiai enciklopédiájának hátrahagyott