Századok – 1961
Tanulmányok - Wittman Tibor: A flamand posztóipar tőkés lehetőségei a manufaktúra-korszak küszöbén 236
242 WITTMAN TIBOlt földi piacokkal való sokrétű kapcsolatai, a nyersanyagbeszerzés, értékesítés gondjai megkövetelték a kereskedelmi tevékenység bizonyos alapelemeit, a drapier lett eme ellenőrzött, az ipar szükségleteire irányuló forgalom legközvetlenebb lebonyolítója, mintegy összekötő kapocs a céh és a külső piac között. Ipari tevékenysége, bizonyos vállalkozó lehetőségei nem szűntek meg, de erősen korlátozva, csak egy félig iparos, félig kereskedői kisvállalkozói szintet engedtek meg a drapier-nek.27 Az oklevelek legtöbbször közvetítőkként („entremettans") említik a drapier-k^t.2 8 Határozottan különválasztják az egyéb kereskedőket, a posztósokat és a takácsokat.2 9 Fontos, hogy mindkét irányban elhatároljuk őket. A „marchand drapier" kifejezés a drapier-k kereskedői oldalát húzza alá, de nem tévesztendő össze az egyéb kereskedőkkel, akiket egy 1403-as douai-i oklevél nem-drapier kereskedőknek nevez („a.ccateurs et vendeurs non drappiers").30 Ugyanez az oklevél a drapier-k kereskedői tevékenységét erősen megszabja, azt a felügyelők (eswards) ellenőrzése alá rendeli, tiltja, hogy a drapier a vásárolt angol gyapjút másoknak továbbadja, vagy abból a házában posztót gyártson, illetve gyártasson. Ezt csak próba céljára a felügyelő engedélyével teheti.31 Mind itt, mind Ypresben és másutt, a csarnokon (halle) kívül nem fejthet ki kereskedői tevékenységet.32 Másrészt a drapier-t nem azonosíthatjuk a takáccsal sem, amint ezt H. van Werveke megállapítását hibásan értelmezve Csisztozvonov teszi.33 Amint láttuk, a XIV. század második felében közelebb került egymáshoz a két kategória, éppen a közös céhkötelékek megerősödése révén. Ebben az időben a drapier kifejezés gyakran helyettesíti a tisserand-t, a takácsét, főleg Gandban, ahol a takácsok pozíciója a legerősebb volt. Itt találkozunk a „drapiers of wevers"-fogalmazással is.34 Ámde mindez nem jelent egyebet, mint azt, hogy a drapier és a tisserand nagyjából azonos társadalmi helyzetet ért el a céhhierarchiában, és mindkettőjüket hajtja az a törekvés, hogy vállalkozóvá váljanak, illetve ebben mindkettőjüket akadályozzák a városi magistratus által kiadott rendelkezések. így pl. az 1387—88-as posztósokra, posztógyártásra vonatkozó keure kettejüket egymásután említve ("gheen drapier noch weiver") szab korlátokat kereskedői tevékenységüknek.35 Ekkor már megjelenik a harmadik feltörő, de korlátok közé szorított tényező is, az esküdt ügynök („courretier juré"). Mint ahogy a takács és a drapier szerepe is különböző volt az egyes posztócentrumokban, az esküdt ügynök, a hites közvetítő a kereskedelmileg legaktívabb Brugesben volt a legjelentősebb tényező. Nélküle nem lehetett c ügyleteket lebonyolítani.3 6 27 Szerepére H. van Werveke : Do koopman-ondernemer en de ondernemer in de Vlaamsehe lakennijverheid van de middeleeuwen. Antwerpen—Utrecht. 1946. 15—16. skk. 1. 2S „Drappiers ou autres entremettans du fait de la dicte drapperie" .. .Espinas— Pirenne: Recueil de documents, 2. köt. N. 361. art. 8. Douai. 1390. 29 Ugyanabban az oklevélben: „marchans et drappiers". Uo. 296. 1. (a címfejben). Vö. még: N. 369. art. 11. 30 Uo, N. 380. art. 7. 31 Uo. art. 8., 10., 11., 13., 21., 23. 32 Uo. art. 32., 3. köt. N. 773. art. 7., 14., 25. stb. (XIV. század). 33 De koopman-ondernemer... 20—21., 23. 1. A. H. Чистозвонов: Гентское восстание 1539—1540 rr. Москва. 1957. 36. 1. 34 1 350-ből: Espinas—Pirenne : i. m. 2. köt. N. 440., 469. (472., 505. 1.). 35 Espinas—Pirenne : Recueil de documents, 3. köt. N. 775. art. 2., 3. stb. 36 Uo. N. 810. Ypres, 1373.
