Századok – 1961
Tanulmányok - Orosz István lásd Szabó István - Pach Zsigmond Pál: A XV–XVIII. századi agrárfejlődés egyes kérdései a stockholmi történészkongresszuson 225
A XV—XVIII. SZÁZADI AGRÁRFEJLŐDÉS EGYES KÉRDÉSEI A STOCKHOLMI TÖRTÉNÉSZKONGRESSZUSON* Tisztelt Társulat, kedves Elvtársak! A címben jelzett kérdéskörről külön beszámolót tartani Molnár Erik elvtárs múltkor elhangzott előadása, a stockholmi kongresszus egészéről adott áttekintő értékelése után — két oknál fogva látszik indokoltnak. Az egyik ok a magyar delegáció tevékeny részvétele ennek a problémakörnek a vitájában: 2 korreferátum és 4 hozzászólás hangzott el idevágóan a mi részünkről. A másik, ennél fontosabb ok az, hogy a téma viszonylag nagy súllyal szerepelt a stockholmi tanácskozásokon, mind a gazdaságtörténeti konferencián, mind a tulajdonképpeni kongresszuson. A gazdaságtörténeti konferencia két napirendi pontja közül az egyik erre vonatkozott és egésznapos vitára nyújtott lehetőséget. A kongresszuson pedig az úgynevezett újkori szekció egyik vitaülése — lehet mondani, megint egy teljes nap — túlnyomórészt ugyancsak e téma megvitatásának a jegyében zajlott le. Ez azt jelenti, hogy ha persze csak egyes kérdései merültek is fel a XV—XVIII. századi agrárfejlődésnek a stockholmi tanácskozásokon, a vita mégis eléggé széles betekintést nyújtott a problémakör kutatásának jelenlegi állásába, mind a marxista, mind a burzsoá történettudományban. Sőt, talán többet is el lehet mondani, mint azt, hogy betekintés nyílott e réven a marxista és a burzsoá történettudomány idevágó kutatásainak mai állapotába. Talán elmondhatjuk azt is, hogy a vita anyaga alapján bizonyos fokig le lehet mérni — ha szabad így kifejeznem magamat — a marxista és a polgári történettudomány erőviszonyait a szóbanforgó területen. Ezt egy véletlen szervezési körülmény is elősegítette, — nevezetesen az, hogy a gazdaságtörténeti konferencia idevonatkozó alapreferátumát burzsoá szerző készítette: itt a vita fővonalát marxistáknak erőteljes polemikus fellépése jellemezte; a kongresszusi szekció idetartozó ülésének alapreferátumát és számos korreferátumát viszont marxista, történészek tartották: itt a vita súlyát... De engedjék meg, kedves Hallgatóim, hogy ezt a mondatot most ne, hanem csak később fejezzem be; engedjék meg, hogy a csattanót előadásom végére tartogassam. A gazdaságtörténeti konferencia tárgykörünket illető főreferátumát tehát polgári szerző tartotta: a nyugat-német Friedrich Lütge, a müncheni egyetem tanára. Neve, munkássága eléggé ismert, nálunk főleg az 1950-es évek elején megjelent Deutsche Sozial- und Wirtschaftsgeschichte im Mittelalter című könyve alapján. Újabban a Grundherrschaft felbomlásáról tett közzé terjedel* A Magyar Történelmi Társulat 1960. december 9-iki ülésén elhangzott előadás. 1 Századok 1961/2—3.
