Századok – 1961

Történeti irodalom - Bîrsănescu; Ştefan: „Schola latina” de la Cotnari; biblioteca de curte şi proiectul de academie al lui Despot Voda (Ism. Tóth András) 188

182 TÖRTÉNETI IRODALOM 188 ÇTEFAN BÎRSÂNESCU : „SCHOLA LATINA" DE LA COTNARI, BIBLIOTECA DE CURTE SI PROIECTUL DE AKADEMIE 4L LUI DESPOT VODA. ZORI DE CULTURA UMANISTA ÎN MOLDOVA SECOLULUI XVI. (Bucuresti, 1957. 297 1. Istoria Scoalelor la Romini. Caietul III.) A COTNARI ,.SCHOLA LATINA". AZ UDVARI KÖNYVTÁR ÉS DESPOT VAJDA AKADÉMIAI TERVEZETE. A HUMANISTA KULTÚRA IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS MOLDVÁBAN A XVI. SZÁZADBAN A bonyolult XVI. századi moldvai történelem egyik érdekes kérdése a kalandos életű görög származású politikusnak. Heraclides Jakabnak trónrajutása. Hereaclides, akit a román történetírás Despot vajda néven ismer, zaklatott életsora alatt bejárta a nyugati világot, számos személyes kapcsolatra tett szert nem csupán politikusok, hanem a kései humanizmus vezéralakjai között is. Rövid moldvai uralkodása alatt (1561 —1563) — melyet egyébként csupán az akkor és ott szinte kielemczhetetlen módon érvényesülő török—lengyel—erdélyi—orosz erővonalak játéka tett lehetővé — a kül- ós belpolitika mellett intenzíven foglalkozott kulturális kérdésekkel. Klasszikus iskolát, udvari könyvtárat létesített s tervbe vette egy tudós társaság alapítását is. Tipikusan humanista jellegű kultúrpolitikai tevékenységének idők során tekintélyes irodalma támadt, viszont a kérdés irodalmának nem voltak egységesek a szempontjai. Szerzőnk mos a régebbi irodalom ismertetése, a teljes forrásanyag feldolgozása útján kísérelte meg — általában sikerrel — a szintézés megalkotását. Az eddigi állásfoglalásokat reális kritikával illeti s végső fokon arra a megállapításra jut, hogy Despot vajda tervei nem anachronisztikusak (mint ezt р. o. N. Iorga vallotta), nem kizárólagosan protestáns jellegű létesítmények. Részletesen vizsgálja az iskola, könyvtár és akadémia történetét, elsősorban azonban a lasi-tól mintegy 60 km-nyire fekvő cotnari-i „schola latina" t örténetével foglalkozik. Az iskola történetére vonatkozólag számos adat segítségével fényt derít annak belső struktúrájára, pedagógiai rendszerére, valamint vezetőjének, a szászországi születésű Sommer János humanistának működésére. Kevés adattal rendelkezik az udvari könyvtárat illetően, azonban így is következtetni tud annak nagyságára, jellegére, funkciójára. Az akadémiát illetően kifejti, hogy azt Despot kifejezetten tudós társaságnak szánta s oly jónevű humanisták közreműködését igyekezett biztosítani, mint Poucer Gáspár és Rhaeticus György. Despot vajda kulturális terve nagyrészt együtt bukott uralmával. A török dip

: lomácia parancsára az orthodox bojárság és klérus elfogatta, majd megölette. Könyvtára megsemmisült, szétszóródott, akadémiai tervéből nem lett semmi s a cotnari-i iskola minimálisra csökkentett keretek között folytatta egyideig működését. Politikai működésében megbízhatatlanságot, kulturális tevékenységében nyugati eretnekséget láttak. Ennek jelenléte sem politikai, sem társadalmi szempontból nem volt kívánatos Moldva földjén. A munka eredményeivel nagyjából egyetérhetünk, kivéve talán azokat a tételeit, amelyek Despot kísérletének jellegére és a moldvai humanizmussal való kapcsolatára vonatkoznak. Elismerjük, hogy a kísérlet nem volt „kaland", azonban az anachronizmust illetően szerzőnk bizonyítékai nem teljes mértékben meggyőzőek. A humanizmus története szempontjából jelentős tudománypolitikai kísérletnek tekintjük Despot elképzeléseit, hatalmas, de eyorsan kilobbanó fáklyalángnak, mivel az akkori moldvai társadalmi, vallási és politikai viszonyok gyökeresen különböztek attól, amit a két humanista — Despot és Sommer — meg akart valósítani. Hogy vajon Cotnari és a moldvai oktatásügy későbbi fejlődése között folyamatos-e a kapcsolat? — ennek bizonyítására részletesebb forrásdokumentáció lenne szükséges. Szerző műve ennek ellenére komoly lépéssel v.tte előre a kérdés megoldását. Részletesen a tárgyi források kiaknázásával megbízható tényfelderítő munkát véjfzett, oktatás-, tudomány- és könyvtártörténti területen egyaránt. Ténybeli összefoglalása világosan tükrözi eredményeit, elvi jellegű tanulságai viszont általában az oktatástörténész számára hasznosíthatóak. TÓTH ANDRÁS