Századok – 1961

Történeti irodalom - Lencman; J. A.: A kereszténység eredete (Ism. Bellér Béla) 180

180 TÖRTÉNETI IRODALOM 180 Cseh—magyar kapcsolatok címre, nem helyes, hogy a Felvidék szlovák lakosairól csak a XVI. században esik szó, még a huszitáknál sem. Helytelen a dualizmus korában egyenlősítve beszélni a cseh és magyar nacionalizmus szembefordulásáról. Objektivista a cseh-szlovák kapcsolatok kialakulásának vázolása is, miközben a proletariátusok kapcsolata kimarad a leírásból. Mindez annál súlyosabb hiba, mert az egyik legjobb történeti monográfia a cseh—magyar kapcsolatokról állt volna a szerzők rendelkezésére. A Nikolsburgi béke címszó sem említi a város cseh nevét. A Müncheni egyezménynél hiányzik a Szovjetunió álláspontja, idealizált Churchill iránya. Az is hiányzik, hogy meddig tartotta fenn Anglia az egyezmény lényegét, s mikor ismerte el újra a régi Csehszlovákiát. Csehszlovákia kialakulásának nemzetközi jogi aktusai hiányzanak, csak Benes életrajzában van erre halvány utalás. A Délszláv—magyar kapcsolatoknál a szerbiai és boszniai középkori görögkeleti és bogomil üldözés magyar dinasztikus és egyházi gyakorlata alig kapott helyet. Bosznia-Hercegovina annektálása pártosan van kidolgozva az Annoxió címszónál, de a Boszniai válság 1908 címszó okok elemzése nélküli leírás. Az okok diplomáciai része a Buchlaui egyezmény címszóban került elmondásra, amit a nem szakember aligha keres. A Román—magyar kapcsolatok címszón belül is a XIX. századi nemzetiségi kérdés a magyar és román nacionalizmus küzdelmeként, a hibákat is nagyjából egyenlősítve kerül leírásra, s a szöveg nem a nemzetek önrendelkezési jogát kapta vezérfonalul. Erdély a szöveg szerint csak Trianon folytán került Romániához, az elszakadásról nincs szó. 1944/45-nél Magyarország és Románia hadi állapota van elmondva, kifejezetten azonban nincs szó román csapatok részvételéről Magyarország felszabadításában. A Dunakonföderációs terv címszó idealizálja Kossuth Lajos nemzetiségi politikáját, s a horvátokat is mint magyarországi nemzetiséget tünteti fel, ami abban az időben sem helyes. A Kisebbségek címszó lényegében Trianonnal kezdődik, ami nem elég, mert erősen emlékeztet a régi magyar történeti szemléletre. E címszó alatt a magyarországi kisebbségek helyzete mellett a szomszéd országok magyar kisebbségének jogi (és tényleges) helyzetéről is szólni kellett volna az elnyomó és a szocialista rendszerben. Végül az a probléma vetődik fel, hogy a Nemzetközi Almanach kiadvány mellett szükség van-e ebben a Lexikonban különféle ércek és más nyersanyagok részletes taglalására. (Arany, bauxit, fa, gumi, nyersolaj, szén, urán és vas.) IIa szükség van, akkor ezek nemzetközi jogi és nemzetközi politikai vonatkozásait kellett volna kiemelni. Erre jelenleg csak az Aranynál van törekvés. A Nyersolaj címszónál nem kielégítő, hogy a nemzetközi olaj-trösztök és harcaik, szerepük a gyarmati és félgyarmati országokban csak két-három sort kapott. Az Uránnál ugyancsak fontos nemzetközi vonások hiányoznak. Összegezve: úttörő, érdemes munkával állunk szemben. Hajdú Gyula professzor ezzel jelentősen segített növelni a nemzetközi jogi és külpolitikai tájékozottságot. De a munka nem hibák nélküli és nem lezárt. Javításra szóiul, szerkesztési elveiben és megoldásaiban egyaránt. SZÉKELY GYÖRGY J. A. LENCMAN : A KERESZTÉNYSÉG EREDETE Fordította Meggyesi János (Budapest, Gondolat Kiadó. 1960. 268 1. Studium köny>ek 18.) ! A szovjet marxista vallástörténet első nagyszabású alkotása, Vipper: Róma és a korai kereszténység c. müve 1966-ban jelent meg magyar fordításban.1

Azóta mindössze négy év telt el, de az 1960-ban egymásután napvilágot látott újabb vallástörténeti művek, elsősorban Lencman tanulmánya, a szovjet vallástörténeti irodalom újabb fellendüléséről adnak számot . Vipper: Róma és a korai kereszténység c. könyvének komoly eredményeit, úttörő jelentőségét a magunk részéről is kellőképp kiemeltük. Ugyanakkor nem hallgathattuk el, hogy Vippert nem elég széleskörű anyagfelhasználása s az egykorú, de különösen a keresztény forrásokkal szemben tanúsított hiperkritiká ja túlzásokra ragadtatta. Lencman most megjelent könyve mentes ezektől a túlzásoktól ós egyoldalúságoktól. A szerző a tel-1 Ism. Századok, 1958. 414—419. 1.