Századok – 1961
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Kammari; M. D.: V. I. Lenin a nemzeti fejlődés alapvető törvényszerűségeiről 154
V. I. LENIN A NEMZETI FEJLŐDÉS ALAPVETŐ TÖRVÉNYSZERŰSÉGEIRŐL 163 fel, nagy számban képeztek ki nemzeti, szocialista értelmiségi kádereket. A Szovjetunió szocialista nemzetei a világ legképzettebb és legkulturáltabb nemzeteivé váltak.lgy például, a Szovjetunió egész lakosságát tekintve, 1959 januárjában minden ezer ember közül 18 olyan volt, akinek főiskolai végzettsége volt, és 263 rendelkezett középiskolai végzettséggel, illetőleg járta ki a hétosztályos általános iskolát, mig az Orosz Szovjet Szövetségi Köztársaságban 19 és 263, az Ukrán Szovjet Szövetségi Köztársaságban 17 és 286, az Azerbajdzsán Szovjet Szövetségi Köztársaságban 21 ós 261, a Lett Szovjet Szövetségi Köztársaságban 21 és 344, az Észt Szovjet Szövetségi Köztársaságban 21 és 304, az Örmény Szovjet Szövetségi Köztársaságban 28 és 289, a Gruz Szovjet Szövetségi Köztársaságban 38 és 315 volt a megfelelő arányszám. A közép- ós felsőfokú végzettség tekintetében némileg elmaradtak a Bjelorussz, a Kazah, az Üzbég, a Litván, a Moldvai, a Tádzsik Szovjet Szövetségi Köztársaságok és a Turkmén Szovjet Szövetségi Köztársaság is, de a felső- és középiskolai végzettség színvonala ezek esetében is magasabb, mint nemcsak a keleti országokban, de a többi európai országokban is. Másrészt magának a képzés fejlődésének üteme bámulatra méltó. Az 1939-től 1959-ig terjedő időszakban a Szovjetunióban és az Orosz Szovjet Szövetségi Köztársaságban a középiskolai végzettségű személyek száma 3,4-szeresére, az Ukrán Szovjet Szövetségi Köztársaságban 3.1-szeresére, a Bjelorussz Szovjet Szövetségi Köztársaságban 3,3-szorosára, a Moldvai Szovjet Szövetségi Köztársaságban 4,6-szorosára. a Tádzsik Szovjet Szövetségi Köztársaságban 8-szorosára, az Üzbép Szovjet Szövetségi Köztársaságban 6-szorosára, a Kirgiz Szovjet Szövetségi Köztársaságban több, mint 7-szörnsére emelkedett. A főiskolai végzettséggel rendelkező népesség száma a Szovjetunióban az említett periódus alatt 3-szorosára, a Moldvai Szovjet Szövetségi Köztársaságban 3,3-szorosára, a Turkmén Szovjet Szövetségi Köztársaságban 4,5-szörösére, a Tádzsik Szovjet Szövetségi Köztársaságban 5-szörösére, a Litván Szovjet Szövetségi Köztársaságban, valamint a Kirgiz Szovjet Szövetségi Köztársaságban 6,5-szörösére emelkedett! A Szovjetunióban a kultúra területén is működik a tervszerű arányos fejlődés tudatosan alkalmazott törvénye, amely az összes nemzetek általános kulturális színvonalának az elmaradott nemzetnek a jobban fejlődött és előrehaladottabb színvonalára történő felfejlődése alapján megvalósuló fokozatos kiegyenlítődésében mutatkozik meg. Ez a folyamat ugyanezen tevékenység, a tudatosan alkalmazott törvény alapján valósul meg ma az egész szocialista táborban is, az egyes nemzetek gazdasági fejlődésének fokozatos kiegyenlítődése alapján. így pl. az 1958-as évben, a háború előtti állapotokhoz viszonyítva, az ipari termelés a Német Demokratikus Köztársaságban 2,5-szörösére, Csehszlovákiában 3,3-szorosára, Romániában közel 4-szeresére, Magyarországon több mint 4-szeresére, Lengyelországban több mint 5,5-szörösére, Bulgáriában megközelítőleg 9-szeresére, Albániában 18-szorosára, Kínában (az elmúlt 8 év alatt) 10-szeresére, a Koreai Népköztársaságban pedig a háború és az intervenció által okozott súlyos károk ellenére 3,5-szörösére emelkedett.1 6 Ilyen kiegyenlítődés a gazdaság terén (majd pedig a kulturális fejlődésben is) lehetetlen a kapitalista társadalmi rendszer viszonyai között, ahol az egyenlőtlen gazdasági és politikai fejlődés törvénye működik, ahol a maximális, a gyarmati extraprofit kisajtolásának törvénye, a burzsoá konkurrencia, a gyarmati és nemzeti uralom és alávetés, az egyik országnak a másik által történő elnyomásának és kizsákmányolásának törvénye működik. A Szovjetunió azon népei, amelyeket korábban elnyomtak, jogtalanságban tartottak, amelyek nomád életmódot folytattak és a patriarchális rendszerben, a kapitalizmus előtti társadalmi rend szerben éltek, és amelyeket a burzsoá-földesúri rendszer szegénységre, éhínségre, betegségekre, kulturálatlanságra, analfabétizmusra, kihalásra itélt, — ezek a népek új, boldog életre születtek, gyorsan létrehozták saját nemzeti államiságukat, szocialista gazdaságukat, iparukat, felnevelték szocialista értelmiségüket, megalkották nemzeti kultúrájukat. Ezen az alapon fel is virágzott a Szovjetunió népeinek nagyszerű lenini testvéri barátsága. A Szovjetunióban először győzteka proletár internacionalizmus lenini elvei, először vált valóra a nemzeti kérdés megoldásának lenini programja. A szocializmusnak a Szovjetunióban aratott győzelme nyomán, a szocialista világrendszer létrejöttével kapcsolatban természetszerűleg felmerül a kérdés: milyen a fő tendenciája a szocializmusnak a nemzeti viszonyok terén. Magától értetődik, hogy ez a kérdés speciális, alapos és sokoldalú konkrét kutatásokat kíván meg. Ehelyütt mi csupán azzal foglalkozhatunk, hogyan veti fel általánosságban Lenin e kérdést. Lenin munkáiban nem egyszer aláhúzta, hogy a szocializmus célja nemcsak az összes nemzetek felszabadulása, szabad elhatározásból történő egyesülése és közeledése, hanem össze" Ld.: A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. Kongresszusa. Bpest, 1959. 78. 1. 11*
